A hazai 34 arborétum növényállománya rendkívül heterogén, kis területen is számtalan különleges fajban gyönyörködhetünk. Ilyenkor, ősszel ezer színben pompáznak a botanikus kertjeink, így érdemes felkeresni őket még a tél beköszönte előtt, hogy megcsodáljuk, milyen gyönyörűre festi a fák leveleit, a növényzetet ez a színtelennek, szürkének tartott évszak. Mutatjuk a legizgalmasabb és legnépszerűbb kerteket.
A hazai 34 arborétum növényállománya rendkívül heterogén, kis területen is számtalan különleges fajban gyönyörködhetünk. Többféle céllal alakítják ki ezeket a botanikus kerteket: ritka, máshol őshonos fajok bemutatására, veszélyeztetett fajok megmentésére, tudományos vizsgálatok és oktatás céljából. Tévedés lenne azt gondolni, hogy csak tavasszal vagy nyáron nyújtanak remek célpontot, hiszen ilyenkor, ősszel ezer színben pompáznak, így érdemes felkeresni őket még a tél beköszönte előtt, hogy megcsodáljuk, milyen gyönyörűre festi a fák leveleit, a növényzetet ez színtelennek gondolt évszak.
Az ország talán leglátogatottabb arborétuma a Pest megyei Vácrátóti Arborétum, újabb nevén a Nemzeti Botanikus Kert, népszerűsége pedig nem választható el attól, hogy az ország turisztikailag legforgalmasabb térségében fekszik, Pest megyében, vagyis a hivatalos megnevezés szerint a Budapest környéke turisztikai térségben.
1. Vácrátóti Botanikus kert avagy Nemzeti Botanikus Kert
A vácrátóti botanikus kert az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be. A kert nagy részét elfoglaló 3300 cserjét, fafajt valamint fajtát mutatja be a dendrológiai gyűjtemény. Kiemelkedő értéke a kelet-ázsiai fajok mellett a juhar-, bangita-, madárbirs-, hárs- és kőrisfajok nagy száma. Az évelő- és sziklakerti gyűjtemény közel 3000 fajt és fajtát ölel fel. A sziklai növényeken kívül számos pusztai, erdei, ritka havasi növény és kistermetű hagymás virág is megtalálható benne.
A rendszertani gyűjtemény 90 növénycsalád közel 2500 faját rokonsági és evolúciós szempontok alapján mutatja be. A geometrikus elrendezésű kertrészt gyógy- és fűszernövény bemutató, valamint parasztkerti virágok ágyása is gazdagítja.
Az üvegházi gyűjtemény közel 3000 fajt és fajtát számlál. A gyűjtemény törzsanyagát a kaktuszok és egyéb pozsgások, az orchideák és broméliák, a pálmák, valamint trópusi haszon- és dísznövények alkotják.
A kert a település központi részén helyezkedik el, közvetlenül a Vác-Gödöllő közti 2104-es út mentén. November 1-ig minden nap reggel 8-tól este 18-ig tart nyitva, november 2-től február 28-ig pedig 16 óráig. Az ünnepi hosszú hétvégéken az üvegházak meghosszabbított nyitvatartással 17:30-ig várjáka a látogatókat október 23-án és november 1-jén is. A kertbe napijegyet, de akár éves bérletet is tudsz váltani. Felnőtteknek a napijegy 2200 Ft hétvégén, hétköznap (hétfőtől-csütörtökig) 1800 Ft, gyerekeknek és nyugdíjasoknak, valamint pedagógus igazolvánnyal rendelkezőknek 1500 Ft, hároméves korig a kert látogatása ingyenes. Belépőjegy a főbejárati jegypénztárnál váltható legkésőbb zárás előtt fél órával.
2. Alcsúti Arborétum
Az Alcsútdobozi Arborétum a fővárostól mindössze 40 kilométerre, Székesfehérvár és Tata között, a mesés Csaplári-erdőben található, könnyen megközelíthető a 811-es főútról. Az angolparkot József nádor építtette a Váli-völgy szépséges szívében. Valaha a Habsburg birodalom legszebb arborétumai közé tartozott. Az egykor itt álló klasszicista nádori kastélyra, ami Pollach Mihály tervei alapján épült, ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet.
Az egykori kastély parkja ma is több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet. A legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de értékes a hárs, – juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is.
A közeli Csaplári erdőben található Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa, de érdemes megnézni az etyeki utat szegélyező, vele egyidős platánsort is.
Októberben kiváló alkalom nyílik szép napos időben egy kiadós sétát tenni az arborétumban. A hűvös éjszakák, a meleg nappalok csodaszéppé varázsolják a természetet, a fák és növények levelei piros színt öltenek, így a park is új arculatát mutatja meg. Novemberben az ősz búcsúztató hónapjában a természet felkészül a télre, a lombhullatás kezdetét veszi, előbukkannak az eddig rejtve maradt természeti szépségek. Elénk tárulnak az örökzöld növények, mint a tujafenyők, páfrányfenyők, jegenyefenyők, borókafenyők, kolorádófenyők, és így a természet megőrzi pompáját. Érdemes egy könnyű sétát tenni a friss levegőn, ahol szebbnél-szebb növényekkel, és műemlékekkel találkozhatunk. Decemberben beköszönt a tél, és új színekben mutatkozik az arborétum csodálatos parkja. A szeretet ünnepének idején a főhercegi kertben idilli, meghitt sétát tehetünk, a Kápolna ünnepi arculatát mutatja és varázslatos hangulatban borul a táj. A téli csendben az élet újra felpezsdül, mert a madáretetőkben csemegéznek a kis lakók. Sétánk során találkozhatunk fenyőrigókkal, széncinegékkel, tengelicékkel, zöldikékkel.
A botanikus kert október 1. és február 28. között délelőtt 10 órától délután 16 óráig tart nyitva, hétfő, kedd és szerda kivételével, ekkor ugyanis zárva tart a park. A felnőtt belépőjegyek 2000 forintba, a kedvezményes diák és nyugdíjas jegyek 1500 forintba kerülnek. A kert október 23-án is látogatható 16 óráig.
3. Agostyáni Arborétum
A Gerecse-hegység egyik páratlan szépségű völgyében, a Bocsájtó-völgyben, Tatától néhány kilométerre, 30,5 hektáron terül el az Agostyáni arborétum, a Gerecse Tájvédelmi körzet gyöngyszeme,melynek élőfa gyűjteménye jelenleg közel 300 féle fa és cserje közössége. Az országban egyedülálló módon több fenyőféléből kisebb erdőt láthat az, aki ellátogat az arborétumba, valamint tulipánfák, nyírek, vasfák, égerek, kőrisek, juharok, diók stb. több változata is megtalálható a mesés területen.
A völgy különleges mikroklímáját, – a domborzat és a vízfolyás adta helyi éghajlat kedvező hatásait – Esterházy Móric fedezte fel, majd az ő kezdeményezésére indult meg a Szlavón tölgyek, illetve európai vörösfenyők telepítése, mely egyedek ma, a kert legidősebb fái. Az összefüggő lomberdőkkel, ligetes tisztásokkal borított, sziklás vékony termőrétegű hegyoldalakkal, a völgyben művelt területekkel tarkított Gerecse hegységben fenyőerdőt nem találunk. Az itt elültetett vörösfenyők mégis kiválóan fejlődtek.
Nyitvatartás: Hétfő: Zárva; Kedd-péntek: 09.00 – 16.00; Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon: 10.00-17.00
Kutyabarát hely, a szabályok betartásával (póráz, szájkosár, gyűjtőzacskó) négylábú kedvencünkkel is felkereshetjük a kertet.
Jegyárak:
- egyszeri felnőtt belépőjegy 1500 Ft, bérlet 7000 Ft/10 alkalom, éves bérlet 12000 Ft
- kedvezményes egyszeri belépőjegy (diák 25 éves korig, nyugdíjas) 1000 Ft, bérlet 4500 Ft/10 alkalaom, éves bérlet 9500 Ft
- 6 év alatti gyerekjegy, egyszeri belépőjegy 500 Ft, bérlet 2000 Ft/10 alkalom, éves bérlet 5000 Ft
- 3 éves kor alatt a park látogatása ingyenes
4. Szarvasi Arborétum, avagy Pepikert
Ez Magyarország legnagyobb arborétuma, története pedig az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Gróf Bolza I. József (Pepi gróf) kezdte meg az Anna-liget fásítását, valamint az Arborétum magasabban fekvő részein kezdte meg telepítést az 1800-as évek elején. Az első időkben a területet vadászatra, kaszálóként, majd zöldséges és gyümölcskerttel kiegészítve hasznosították.
A Holt-Körös partján húzódó Szarvasi Arborétum avagy Pepi gróf fáskertje az év minden szakában varázslatos látványt nyújt, hiszen a világ számos tájáról összesen 1600 fa- és cserjefajt mutat be, de a mocsári ciprusai is külön figyelmet érdemelnek.
Az 1890-es évektől az utód, Gróf Bolza Pál a világ számos pontjáról hozatott növényeit a késői tájképi kertnek megfelelő térszerkezetbe ültette. A jeles gazda, kitűnő kertész munkájával a gyűjtemény szépen gyarapodott. 1942-ben Bolza Pál az Arborétum területét a Szegedi Tudományegyetem Növénytani Intézetének örök használatra ajánlotta fel, ekkortól országos jelentőségű védett természeti területté vált. Jelenleg az Arborétum a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem felügyelete alatt működik, írják Facebook-oldalukon.
Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz 82 ha területen. A gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található. Az értékes növényállomány élőhelye több ritka madárfajnak, gazdag madárfaunája mellett számos emlős, rovarfaj otthona.
A kert különleges, és méltán népszerű óriásfája a Hegyi mamutfenyő, látványosságai a 200 éves tölgyek, a szabadon élő pávák és az ősszel vöröslő Japán juharok.
Az Arborétum egész évben, minden nap látogatható (ünnepnapokon is) 8:00 órától sötétedésig. A jegypénztár nyitvatartása: március 1-től november 30-ig 8:00-18:00 óráig, december 1-től február 28-ig 8:00-16:00 óráig tart. A látogatók a főbejáratnál lévő jegypénztárban válthatják meg mind az Arborétumba, mind a Mini Magyarország Makettparkba szóló belépőjegyeiket.
5. Debreceni Botanikus Kert
200 éves múltra tekint vissza Debrecenben a füvészkert. A jelenlegi kert elődje a Déri Múzeum helyén – korabeli nevén Pap taván – létesített kert volt, melynek területét 1807-ben jelölte ki Debrecen város akkori tanácsa. A kert a Református Kollégium felügyelete alatt állt és a természettudományos képzést szolgálta (1844-től 1922-ig). Közben megalakult a Kollégiumban a tudományegyetem, mely épületének elkészültével a Nagyerdőbe költözik. Ezzel a Kollégium füvészkertje is elveszti jelentőségét, majd a Déri Múzeum felépültével megszűnik.
A Debreceni Egyetem főépülete mögött 15,5 hektáron elterülő létesítményben közel 6000 növényfajt tartanak nyilván. A kertben több mint 750 fásszárú fajt tartalmazó arborétum, benne a világon ma ismert négy cédrusfaj, különleges lágyszárú és trópusi gyűjtemények, valamint a Nyírség egyik legértékesebb növénytársulása, az úgynevezett gyöngyvirágos tölgyes nyújt különleges élményt. Messze földön híres a kert kaktusz- és pozsgás-gyűjteménye, mely mintegy 1300 kaktusz- és 1000 egyéb pozsgás fajával Kelet-Közép Európa egyik legnagyobbika.
A felnőtt belépőjegy ára 550 Ft, a diák, nyugdíjas és óvodásjegy 350 Ft. A kert minden nap 8-16 óra között látogatható október 21-től, a pálmaház 15 óráig.
6. Kámoni Arborétum
Ma a Kámoni Arborétum rendelkezik Magyarország leggazdagabb fásszárú gyűjteményével, közöttük jónéhány igazi ritkasággal, márcsak ezért is megéri ellátogatni ide.
Az arborétum bejárata a Szent Imre herceg utca öblében álló új Ökoturisztikai Központ. Itt található a jegypénztár, ahol a jegyeken és bérleteken kívül, ajándéktárgyak is vásárolhatók. A központ teljesen akadálymentes. Található benne mosdó, egy 150 fő befogadására alkalmas, szekcionálható konferencia terem, zárható szekrényekkel ellátott női és férfi sportöltöző, és két vendégszoba is. A galérián időszaki kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők.
Az arborétum első fáit Sághy Mihály, a föld birtokosa ültette, majd fia, Saághy István az 1930-as évekig hatszáznál is több fás szárú növényt telepített az arborétumba, amely az ország legnagyobb fenyő-, illetve rhododendron és azáleagyűjteményével is dicsekedhet. Az arborétumban csodálatos juharfák, tölgyfák és jegenyefenyők árnyékában sétálhatunk. A 27 hektáros területen a fás szárú növények mellett számos szemet gyönyörködtető lágyszárú virág nyílik, és az év minden időszakában tartogat a természetkedvelők számára látnivalót.
Nyitvatartás: október 15 – április 15.: 9 órától 17 óráig, a felnőtt belépőjegy ára 1000 Ft.
Címlapkép: Getty Images
