Vajon örökre a feledés homályába merülünk a közösségi oldalakon vagy lesznek, akik emlékeznek ránk? És ki örökli jelszavainkat, emailjeinket, PIN-kódunkat…? A Ripost utánajárt a kérdéseknek!
Manapság már mindennapi ügyeink jelentős részét a neten intézzük. A neten fizetjük számláinkat, legjobb képeinket azonnal posztoljuk az Instagramra, életünk legjelentősebb eseményeit pedig azonnal közzétesszük a Facebookon, lájkokra vadászva.
De belegondoltál abba, hogy mi lesz jól felépített virtuális életeddel a halálod után?
Beleolvashatnak-e a rokonok a levelezésünkbe, chates párbeszédeinkbe? Ráhagyhatjuk barátunkra blogunkat, videojátékbeli karakterünket, örökölhető-e a domainnév? Na és mi a helyzet az elektronikus számláinkkal? Bárki szabadon garázdálkodhat velük vagy szigorú szabályok írják elő, mi velük a teendő a tulajdonos halála után?
Mielőtt pontról pontra utánajártunk volna a netes profilok sorsának, megkérdeztük dr. Halász Bálint információtechnológiával foglalkozó ügyvédet, létezik-e egységes szabályrendszer a témában. A szakember meglepő választ adott.
„A jelenlegi jogi szabályozás ezt a virtuális hagyatékot nem érinti, így amikor az érintett meghal, akkor megszűnik az adatkezelés, és egy légüres térbe kerül a közösségi oldalakra feltöltött információhalmaz.”
Halál a közösségi oldalakon
Kezdjük a Facebookkal, hiszen hazánkban még mindig Zuckerberg virtuális birodalma a legnépszerűbb közösségi médium. Természetesen, ha az otthoni gépünkön elmentettük a belépési jelszavakat, valószínűleg egy rokonunk belépne a nevünkben, és közölné ismerősünkkel a tragikus hírt. De mi a helyzet, ha a család nem ismeri a jelszót?
Nos, ez esetben a hozzátartozóknak két lehetőségük van. Vagy töröltetik a profilt vagy pedig emlékoldallá nyilvánítják az elhunyt rokon adatlapját. Mindkét esetben egy speciális űrlapot kell kitölteniük, a töröltetéshez pedig el kell juttatniuk a halotti anyakönyvi kivonatot és saját személyi igazolványuk scannelt változatát.
Persze érthető, ha egy tragikus haláleset után az elhunyt személyhez közel állóknak nem ez az első gondolatuk, azonban mindenképp érdemes foglalkozni az említett profillal. Különben az a morbid jelenség is előfordulhat, amiről a Ripost egyik olvasója számolt be portálunknak.
„Egyik volt évfolyamtársam 3 éve hunyt el autóbalesetben. Facebook-profilját azonban senki nem törölte, nem is foglalkoztak vele. Ezért fordulhatott elő, hogy születésnapján évekkel később is felköszöntötték azok, akik nem értesültek a lesújtó hírről”
– árulta el olvasónk, aki nem tagadja: nagyon megrázó volt látni az illető üzenőfalára érkező jókívánságokat.
Ha elég előrelátóak vagyunk, és nem akarjuk szeretteinkre bízni a profilunkat, akkor előre közölhetjük az üzemeltetőkkel, hogy halálunk után töröltetni szeretnénk magunkat, vagy épp emlékoldalt hoznánk létre. Ez esetben viszont meg kell jelölnünk egy úgynevezett hagyatéki kapcsolattartót, aki majd megkapja a jogot arra, hogy kezelje profilunkat, ám a korábbi levelezéseinkbe nem olvashat bele, az ugyanis magántitoknak számít.
Ennél jóval lazábban veszik a dolgokat a Twitternél, itt az is elég, ha elküldik e-mailben az üzemeltetőknek az online gyászjelentést vagy az erről szóló hírt, bár ez idehaza nem túl elterjedt forma. Innen nem csak töröltetni lehet az elhunyt fiókját, hanem egy másolatot is lehet kérni a nyilvános tweetjeiből, hogy azokat el lehessen tenni emlékbe.
A Gmail kiadja a leveleket
Az egyik legismertebb ingyenes levelezési rendszernél is utánajártunk, mi történik, ha egy elhunyt családtag postafiókjához szeretnénk hozzáférni. Megtudtuk, mindenképpen szükség van a halotti bizonyítvány, illetve az elhunyt tulajdonainak kezelését igazoló okmányok hiteles angol nyelvű fordítására ahhoz, hogy a hozzáférést megadják.
Elektronikus számlánk sorsa halálunk után
Bár közeli hozzátartozóinknak nyilván nem az az első gondolata, hogy értesítse bankunkat halálunkról, a kérdés elkerülhetetlen. Mi lesz a bankszámlánkkal és online fiókunkkal, ha mi már nem leszünk?
Megkerestük a CIB Bank kommunikációs osztályát, akik a következő választ adták kérdéseinkre:
„Amikor a bank hivatalosan tudomást szerez egyik ügyfele elhalálozásáról, a számla blokkolásra, a rendelkezők törlésre kerülnek. Annak függvényében kerül az elhunyt ügyfél egyenlege, illetve tartozása a hagyatéki végzésbe, hogy korábban az adott számlához került-e haláleseti kedvezményezett beállításra. A bank a jogerős hagyatéki végzésben megjelölt örökösöknek adja át az elhunyt ügyfél hagyatékát. Ha pedig az ügyfél élete során haláleseti kedvezményezett beállításáról intézkedett, abban az esetben az örökség a beállított haláleseti kedvezményezettet illeti.”
A domainnév nem örökölhető, de átadható
Meglepő módon a hazai regisztrációs szabályok értelmében a domainnévre nem állhat fenn tulajdon, csupán vagyoni értékkel rendelkező használati jog. Ezt is dr. Halász Bálint ügyvéd árulta el a Ripost-nak.
Ugyanakkor ez a használati jog ugyanúgy örökölhető, akár a tulajdon: ha például egy .hu-ra végződő domainnév tulajdonosa meghal, a cím nem szabadul fel azonnal, hanem 60 napos türelmi idő áll be, amely alatt kizárólag az elhunyt örököse nyújthat be igényt az adott netcímre.
És mi a helyzet a PIN-kóddal?
Bár a mobiltelefon-előfizetésekhez kapott papíron mind a PIN-kód, mind pedig az elrontott kódbevitel miatti zárolás feloldására szolgáló PUK-kódot feltüntetik, könnyen lehet, hogy a papír elvész, a gyászoló családnak viszont létfontosságú lenne hozzájutnia az elhunyt telefonjában lévő nevekhez, üzenetekhez.
A Telekom kommunikációs osztályától megtudtuk, hogy ebben az esetben az előfizetés jogviszonymegszűnéssel megszüntethető, ehhez a halotti anyakönyvi kivonat bemutatására van szükség.
Amennyiben az örökös kéri, az előfizetés jogutódlással tovább használható. A jogutódlás igazolásához hagyatékátadó végzés, vagy öröklési bizonyítvány bemutatása szükséges.
A SIM kártyához tartozó PIN kódot a mindenkori előfizetőnek adhatja ki a cég.
Üzenet a sírból…
Morbidnak tűnhet, de ma már számos olyan levelezési rendszer létezik, amivel előre időzíthetjük üzeneteinket. Így tett egy apa is, akinek szívfacsaró sorai 2 évvel halála után landoltak fia postafiókjában. A férfi a FutureMe nevű alkalmazást használta, ám nem ez az egyetlen olyan rendszer, aminek segítségével üzenhetünk a túlvilágról.
Szerencsére minimális angoltudással magyarok is tudják használni a Death Switch nevű oldalt, amelynek alapszolgáltatásait díjmentesen lehet igénybe venni. Működési elve igen egyszerű:a regisztrációt követően a szájt az előzetesen megadott intervallumokban e-mail üzeneteket küld a felhasználónak, s ha az egy meghatározott időn belül nem válaszol, automatikusan elküldi a korábban betáplált búcsúüzenetet egy kiválasztott e-mail címre.
Persze kínos helyzetet is teremthet, ha egy halál után kiküldendő üzenet valakinek még az életében kiküldésre kerül, a Death Switchben egy másodlagos e-mail címet is meg lehet adni, és a kiküldést akár hónapokkal későbbre is lehet időzíteni.
Egyértelmű tehát, hogy jelenlétünk halálunk után sem szűnik meg a virtuális térben. Csak átalakul…
Forrás: Ripost
