2018-tól a NAV ellenőrzési tevékenységében, az ellenőrzött adózó és a revízió közötti kapcsolattartás módja tekintetében új időszámítás kezdődött – írja Nemes-Somogyi Krisztina osztályvezető, az adóhivatal Ellenőrzési Főosztályának munkatársa. 1 rész.
A technológiai fejlődés következtében az adózók részéről már több éve folyamatos és egyre hangsúlyosabb elvárásként fogalmazódott meg annak igénye az adóhatóság felé, hogy az ellenőrzési eljárások során valósuljon meg az adózók és a NAV közötti elektronikus kapcsolattartás lehetősége. Az adózók ezen el várásának jogossága és észszerűsége a NAV ellenőrzési szakterületén, az információtechnológiai eszközök fejlődésével, soha nem volt vitatott, mely a jogalkotó ez irányú döntésével is támogatva, 2018-ban megvalósult.
Bár az elektronikus ügyintézésről számos információ látott már napvilágot, azonban arról, hogy a NAV ellenőrzési tevékenysége során ez milyen jogokat, illetve kötelezettségeket ró az érintett felekre, valamint arról, hogy az ellenőrzött adózónak milyen eszközei vannak a kapcsolattartás tényleges gyakorlására, kevés szó esett.
A tisztánlátás érdekében a cikk az elektronikus ügyintézés jogszabályi környezetének ellenőrzés központú összefoglalása mellett, kitér a kapcsolattartás módjának és eszközeinek bemutatására, valamint az elektronikus kapcsolattartás első tapasztalataira is.
Az elektronikus ügyintézés múltja és jelene az ellenőrzésben
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (XI. 7.) NGM rendelet 2017. december 31-ig hatályos rendelkezései alapján, az ellenőrzési eljárás folyamán, ide értve a hatósági szakaszt is, elektronikus iratküldésre kizárólag az eljáró revízió részéről kerülhetett sor, mely esetben is csak a megbízólevél és az ellenőrzésről szóló tájékoztató levél tárhelyre helyezése valósulhatott meg. Az ellenőrzött adózó a kapcsolattartás formájaként az elektronikus utat nem választhatta, így az ellenőrzéssel kapcsolatos beadványait, nyilatkozatait kizárólag személyesen, postai úton vagy faxon terjeszthette elő az adóhatóságnál.
A témában nagy áttörést és egyben egy újszerű ügyintézési módot az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvénynek (a továbbiakban: Eüsztv.) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv és az ügyfél elektronikus kapcsolatának általános szabályaival, továbbá az elektronikus ügyintézést biztosító, valamint egyéb szervek informatikai együttműködésével kapcsolatos rendelkezései, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Kormányrendeletben meghatározottak hoztak.
Az Eüsztv. 8. § (1) bekezdés alapján az ügyfél jogosult, illetve a 9. § szakaszban részletezett feltételek esetében pedig egyben kötelezett is a NAV előtt ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni, melyhez 2018. január 1-jétől a NAV kialakította az ellenőrzések elektronikus ügyintézésének informatikai alkalmazásait. Előbbiek eredményeként biztosítottá vált, hogy mind az adózók, mind pedig az eljáró revízió elektronikus úton tartson kapcsolatot az ellenőrzés teljes folyamata során.
Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek köre
A 2018. január 1-jén hatályba lépő adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 36. § (4) bekezdése egyértelműen meghatározza az elektronikus ügyintézésre kötelezettek körét. A hivatkozott jogszabályhely szerint a NAV elektronikus úton tart kapcsolatot a havi adó- és járulékbevallás benyújtására köteles, az Áfa tv. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására köteles, az Áfa tv. szerinti összesítő jelentés benyújtására köteles adózóval, továbbá mindenki mással, aki az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett.
Az Eüsztv. 9. § pedig az Air. rendelkezéseinek pontosításaként meghatározza, hogy elektronikus ügyintézésre kötelezett az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, az ügyfél jogi képviselője, valamint az államigazgatás meghatározott szereplői. Emellett az Eüsztv. azt is leszögezi, hogy természetes személy csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre, ellenőrzési aspektusból megközelítve tehát abban az esetben, amennyiben fennállnak az Air. szerinti fenti feltételek. Minden más esetben a természetes személy adózó a jövőben is dönthet úgy, hogy a NAV ellenőrzései folyamán a klasszikus személyes vagy postai úton történő kapcsolattartást választja.
A fenti sorok alapján jogosan vonhatnánk le azt a következtetést, hogy 2018 januárjától a NAV ellenőrzési eljárásai során már nem tart személyes kapcsolatot az ellenőrzött nem magánszemély adózóval, mely megállapítás természetesen nem megalapozott.
A kérdést az Air. 36. § (1) bekezdése megnyugtatóan rendezi, hiszen a jogalkotó továbbra is biztosítja a személyes kapcsolattartás lehetőségét az egyes eljárásokban, így az ellenőrzésben is, amennyiben az adott eljárási cselekmény jellege ezt indokolja.
Az ellenőrzési gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a revízió például továbbra is végezhet helyszíni eljárási cselekményeket, beidézheti az adózót személyes megjelenésre. Az ellenőrzött adózó pedig továbbra is gyakorolhatja azon jogait, melyek kizárólag az eljáró revízió előtt érvényesíthetőek, mint például az iratbetekintési jog vagy a jegyzőkönyv meg ismerése.
Az Eüsztv. megalkotása
Az Eüsztv. megalkotásának egyértelmű szándéka az elektronikus ügyintézés általános jellegű elterjesztése volt, melynek eredményeként az ügyfél és az állam közötti eljárások felgyorsulhatnak, míg az egyes feleket terhelő adminisztratív terhek pedig csökkenhetnek egy korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatás nyújtása mellett. Előbbieket figyelembe véve, az ellenőrzésben megvalósuló elektronikus kapcsolattartás legfőbb célja tehát annak biztosítása, hogy az adózók az eljárás során az adóhatóság felé történő adat, illetve információ (nyilatkozat, észrevétel, fellebbezés stb.) átadá sát a postai út vagy személyes megjelenés mellőzésével tudják teljesíteni, továbbá az eljáró revízió az eljárás során keletkező iratokat (jegyzőkönyv, végzés, határozat stb.) is elektronikus formában juttassa el az ellenőrzött adózó vagy képviselője részére.
Azon eljárási cselekmények, illetve dokumentumok esetében, melyek lefolytatásához, előállításához, ellenjegyzéséhez vagy akár kézbesítéséhez az adózó személyes közbenjárása szükséges, az elektronikus kapcsolattartás fenntartása nem célja az adóhatóságnak.
Fentiek alapján, az elektronikus kapcsolattartásnak a jogszabályi keretek és az észszerűség határain belül kell megvalósulnia, hiszen a személyes kapcsolat az ellenőrzések egy részében, illetőleg egyes szakaszaiban nem mellőzhető, azonban az elektronikus kommunikáció lehetőségéből adódóan, jelentős mértékben csökkenthető.
A cikk az Adóvilág 2018/5. számában jelent meg.
Forrás: kamaraonline.hu
