12.5 C
Budapest
2022. október. 2. vasárnap

Ez lehet az utolsó óraátállítás

Dátum:

Megosztás:

Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek!

Az EU jövő tavasszal eltörli a téli és a nyári időszámítást, a tagállamok maguk dönthetnek, melyiket választják – hazánk szándékait egyelőre nem ismerjük, de ha a télinél maradunk, most vasárnap tekertük utoljára az óramutatókat. Jókora keveredés lehet a vége.

Az Európai Unió tavaly határozott az évenként kétszer esedékes óraátállítás 2021-es eltörléséről úgy, hogy tagállami hatáskörbe utalta, az egyes államok a téli vagy a nyári időt szeretnék-e véglegesíteni. A döntést az uniós polgárok 80 százaléka támogatja, az indoklás is logikus: ma már semmiféle gazdasági előny nem származik belőle, az emberi szervezetet viszont jelentősen megterheli – van, aki egy-két hétig is nyögi az elvesztett vagy hozzáadott egy-egy óra hatásait.

A kivitelezés meglehetősen praktikus gyakorlat szerint zajlik. Most vasárnap, október 25-én még minden uniós országban életbe lép a téli időszámítás, azaz hajnali 3-kor az órákat hajnali 2-re állítjuk (állítottuk) át.

Ezek után viszont ahol a téli mellett maradnak, többé nem lesz óraátállatás, ahol viszont a nyárit választják, ott 2021. március 28-án, a hónap utolsó vasárnapján még tekernek egy utolsót. Ezúttal előre, hajnali 2-kor 3 órára.

A téli a természetes

Egyszerűnek tűnik, de mégsem az, főleg hogy egyáltalán nem ismerjük a részleteket: mi alapján és hogyan dönt Magyarország, illetve miként kerülheti el az európai közösség, hogy a mindennapokat „időviharba” taszítsa az államok minden bizonnyal sokszínű időválasztása?

Ami a dilemma tudományos vetületét érinti, rég nincs vita az óraátállítás eltörlésének szükségességéről, és abban is egyetértés mutatkozik, hogy a téli időszámítás véglegesítése lenne az előnyösebb. Ez ugyanis a „természetes” idő, amiben szervezetünk egészen a modern korig a nappalok és éjszakák váltakozásához alkalmazkodott.

A sötétség és világosság számos élettani funkciónkat befolyásolja, ebből a szempontból pedig nem mellékes, hogy hazánk földrajzi elhelyezkedésén a legmagasabb napállás a téli időszámítás szerint van legközelebb a délhez.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Kierőszakolt ébredés

Ez már önmagában lényeges lehet az emberek bioritmusa szempontjából, de még fontosabb, hogy a kierőszakolt ébredés, de főleg a sötétben indított nap sokkal megterhelőbb és károsabb, mintha este egy órával előbb megy le a nap – a részleteket az Erőszak lesz a nyári időszámítás című cikkünkben fejtettük ki.

Erőszak lesz a nyári időszámítás

A kierőszakolt ébredés, de főleg a sötétben indított nap sokkal megterhelőbb és károsabb, mintha este egy órával előbb megy le a nap.

Hiába sokunk első benyomása, miszerint legyen minél tovább világos, a téli délutánokon nyert óra árát reggelente meg kell fizetnünk, méghozzá kamatostul: nemcsak az ébredés lenne sokáig és sokaknak „kierőszakolt”, de a munkaidő, az iskola is sötétben kezdődne.

Így néznek ki a napkelték és napnyugták téli, illetve nyári időszámítás szerint:

  • Október 26. (a téli időszámítás első napja): 6:18 és 16:37; illetve 7:18 és 17:37.
  • December 22. (a téli napfordulót követő nap): 7:28 és 15:57; illetve 8:28 és 16:57.

Magyarország vajon mit választ?

Eddig a tudomány. Ami a döntés politikai részét illeti, Magyarországon a Jobbik karolta fel elsőként az óraátállítás eltörlésének kérdését hazánkban, Kepli Lajos képviselő már 2016-ban az eltörléséről nyújtott be határozati javaslatot a Parlamentnek.

Akkor gyakorlatilag semmi nem történt, 2018-ban aztán a gazdasági bizottság lefolytatta róla a vitát, de a javaslat azóta sem került a Ház elé

– mondja a 24.hu-nak Nunkovics Tibor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese arról, hol tart most az óraátállítás ügye a politika útvesztőiben. Hozzáteszi: elképzelhető, hogy a választások, a ciklusváltás miatt akadt el valahol.

Az EU ugye a tagállamokra bízta a végső szót, innentől kezdve a magyar kormányon múlik, hogy egy kormányhatározattal dönt róla, milyen időszámításnál maradunk, vagy az Országgyűlés elé viszi-e a kérdést. Ami biztos, hogy a már említett bizottsági tárgyaláson túl semmiféle egyeztetés nem történt, Nunkovicsnak sincs tudomása róla, hogy bármilyen tudományos vagy társadalmi fórumon megjelent volna a téma.

Érdekes egyébként, hogy a „népítélet” sem egyértelmű, a felmérések szerint viszonylag enyhe többség, az emberek 55-60 százaléka támogatná a nyári, 40-45 pedig a téli időszámítást.

Egyeztetést kért az EU

Egyetlen dilemmánk maradt a végére: hogyan kezeli majd az unió azt a kavalkádot, amit a várhatóan eltérő tagállami döntések okoznak majd? Az időzónákat is figyelembe véve akár kétórás eltérések is adódhatnak szomszédos államok között, ráadásul minden rendszer nélkül, a szélrózsa minden irányában.

Az EU-nak hivatalos iránymutatása nincs, de nagyon nyomatékosan felhívta a tagállamokat, hogy épp a káosz elkerülése érdekében tekintsenek körbe saját környezetükben, és lehetőleg a szomszédaikkal egyeztetve hozzák meg döntésüket.

Meglátjuk, mennyire fog sikerülni, egyelőre azt sem tudjuk, mi melyik oldalra állunk. Az óraátállítás eltörlésével kapcsolatos kérdéseinkkel természetesen megkerestük a magyar kormányt is, két minisztériumnak és a kormányszóvivőnek is eljuttattuk kérdéseinket. Amint válasz érkezik rájuk, azonnal közöljük.

Frissítés!

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kérdéseinkre reagálva azt írta, az Európai Parlament képviselői további egyeztetésre kérték az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. A javaslattal kapcsolatban elfogadott tanácsi álláspont nincs, azt a 2020-ban soros horvát és német elnökségek nem tárgyalták, nem kezelik prioritásként. A kormány terveit illető kérdéseinkre nem kaptunk választ.

Kiemelt kép: Ujvári Sándor / MTI

24

Hirmagazin.eu

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Hirdetés

Kommentelési- és moderálási irányelvünk

Kommentelési- és moderálási irányelveink:

Az álláspontok, olvasói vélemények, kommentek, nem a Hirmagazin.eu Online Média álláspontját tükrözik.

Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények.

Kérjük tartózkodj az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek:

- sértő, vagy oda nem illő tartalmat;

- személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat jelenítenek meg!

A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása.

Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó.

Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is!

Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést
kívánunk:

Hirmagazin.eu Online Média szerkesztősége

onixmedia

Kapcsolódó hírek

Az ukránok egy európai uniós országot fenyegetnek

Írásban nyilatkozott a Die Weltnek a távozó ukrán nagykövet, Andrij Melnyk. A berlini nagykövet korábban már több botrányt is...

A bírósághoz fordulnak a Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott pedagógusai – videó

Törley Katalin és Palya Tamás is azon tanárok közé tartozik, akiket pénteken váratlanul elbocsátottak a fővárosi Kölcsey Ferenc...

Elhunyt a 31 éve elrabolt Farkas Helga édesapja

Hosszas betegség után elhunyt Farkas Imre, az 1991. június 27-én Szeged és Orosháza közötti autóúton elrabolt gimnazista lány...

Baleset a fővárosban: az 50-es villamos elé kanyarodik egy teherautó – videó

A Bp-i Autósok Közössége olvasójának fedélzeti kamerája rögzítette az alábbi képsorokat még hétfőn reggel. A kamerás autó sofőrje fénykürttel...