Honnan jöttünk, kik voltunk a Kárpát-medencébe érkezés előtt? A kérdés máig vitatott, de a tudomány – többek között a genetika – fejlődése egyre közelebb visz minket a válaszhoz – erről a témáról beszélgettek az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.
Több Árpád-házi király temetkezett Székesfehérváron, itt megemlíthetem Szent István királyt is, és a családfát is ismerjük, hogy ki kinek volt az édesapja, nagyapja, nagybácsija a genetika segítségével – mondta Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet munkatársa, az Archeogenetikai Kutatóközpont vezetője a jelenlegi kutatások kapcsán.
Úgy gondolja, hogy a genetika segítségével lehetőségük van, hogy fejfával ellátott koporsókat biztosítsanak a maradványoknak a 21. században, amely maradványok a török dúlás idején összekeveredtek.
Kijelentette, a honfoglaló magyarság férfiági genetikai vizsgálata eltér az Árpád-házi királyok vizsgálatától, amely megerősíti a messze keletre helyezett származás elméletét.
Makoldi Miklós szintén a Magyarságkutató Intézet munkatársa, a Régészeti Kutatóközpont igazgatója elmondta, nem meglepő, hogy őseink a keletre elnyúló sztyeppesávból érkeztek.
A mostani kor fő feladatának nevezte, hogy történjen meg egy paradigmaváltá, és merjük kimondani azokat, amelyeket a krónikáink leírtak, akár az Árpád-korban.
Amit Anonymus leírt, azt a mai eredmények látszólag inkább alátámasztják, mintsem megcáfolják, holott a 20. század második felében több tudós kimondta, hogy Anonymus krónikája hiteltelen – tette hozzá Makoldi Miklós.
hirado, Hirmagazin.eu
