2015. 05. 25. – 13:11
forrás: hirado.hu
A bevándorlókról szóló vitákon gyakran hangoztatott szempont, hogy a szomszédos Ausztriában is szigorítanák a bevándorlással kapcsolatos szabályozást. Az ide érkező bevándorlók, menekültek nagy része Magyarországra csupán tranzit országként tekint, a többség Ausztriába akar eljutni. Az osztrák szigorítás azonban megnehezítené ezt, ezért az oda igyekvő bevándorlók egy része vélhetően Magyarországon próbálkozna először menedékkérelme pozitív elbírálásával.
Az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint 2013-ban Ausztriába mintegy 50 ezerrel többen vándoroltak be, mint ahányan elhagyták az országot. A megelőző évhez képest így 25%-kal nőtt a bevándorlók aránya, a nem uniós országból érkezők aránya pedig közel 20 ezer fővel nőtt. A bevándorlás arányának növekedése nyomán a hazánkkal szomszédos országban is élénk politikai vita alakult ki a hatályos szabályozásról.
Az osztrák kormány 2015. április második felében fogadta el azt a koncepciót, amely júliustól jelentősen átalakítaná az ottani menekültügyi eljárás szabályait. A még nem kötelező javaslat értelmében – és összhangban a vonatkozó EU-s szabályokkal – lehetőség lenne a menekültügyi kérelmet előterjesztőkkel szemben ún. „gyorsított eljárás” lefolytatására. Erre egyfelől az ún. „biztonságos származási országból” érkezők esetében kerülhetne sor, másfelől a menekültstátus megvonására vonatkozó eljárás során is alkalmazható lenne – mondta el a hirado.hu-nak Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.
További változás lehet, hogy a menekültkérelmek elutasítását követően akkor sem járna ellátás a kérelmezőnek, ha jogorvoslattal él.
Hússzorosára nőtt három év alatt a magyar határt illegálisan átlépők száma. Ők ma még csak átszaladnak rajtunk, de ha Ausztria és Németország – amint az várható – hamarosan megakadályozza a továbbhaladásukat, a törvénytelen belépésüket, akkor, mint egy nagy zsákban, minden illegálisan Magyarországra érkezett menekült itt marad – mondta május 8-án a Kossuth Rádió 180 perc című adásában Orbán Viktor miniszterelnök.
Hasonló cipőben jár Ausztria is
Tekintettel arra, hogy Ausztria is az Európai Unió tagja, a hatályos szabályok hasonlóak a magyarországiakhoz, így az abból fakadó problémák is nagyjából megegyeznek. A migránsok menedékkérelmét Ausztria köteles elbírálni, a kérelmezőt beengedni az ország területére. A menekültek ezután az állam által fenntartott táborokban kerülnek elszállásolásra, ameddig kérelmüket tárgyalják addig anyagi, egészségügyi, szociális és oktatási támogatásban részesülnek.
A rendszerint elutasító bírósági határozat ellen fellebbeznek, úgyhogy akár több évig is elhúzható a menedékkérelmekkel kapcsolatos per, az említett szociális juttatások további igénybevételével. Ezen változtatnának az osztrákok úgy, hogy a megtámadott határozat ideje alatt nem járna ellátás.
Mire adhat megoldást a biztonságos országok listája?
Törcsi Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatályos uniós szabályozás szerint a tagállamoknak lehetőségük nyílik úgynevezett „biztonságos származási országok” meghatározására. Az erről szóló szabályozást a fentiek szerint Ausztria már meghozta. Ennek lényege, hogy a listán szereplő ország állampolgárának menekültügyi kérelme lényegében megalapozatlannak tekinthető.
A „biztonságos származási országok” listájának meghatározása szélesebb lehetőségeket nyitna meg, és átláthatóbb feltételeket kínálna a menekültügyi kérelmek hatékonyabb elbírálása során: így például lehetősége lenne a hatóságoknak gyorsított eljárást alkalmazni a menedékjogot kérelmezőkkel szemben.
A szabályozás módosításával így elképzelhető, hogy azok a menekültek, akik eddig Ausztriában folyamodtak menekültstátusért, a szigorítás után Magyarországon próbálkoznak kérelmük elfogadtatásával, abban bízva, hogy később az unión belül szabadon utazhatnak eredeti, nyugati-európai úti céljuk felé.
