forrás: 180 perc/Kossuth Rádió

Maróth Miklós akadémikus szerint a nagyobb tömegű muszlim közösségek nem integrálódnak Európában, amelynek egyes területein belátható időn belül többségbe kerülnek. Jungbert Béla volt jordániai nagykövet szerint a médiának nem kellene pánikot keltenie, hanem pozitív, integrálódó muszlim közösségeket kellene bemutatnia. Már csak azért is, mert Magyarország hosszú távon nem tudunk leválni az európai kontinensen zajló folyamatokról. A Magyar Iszlám Közösség azonnal bezáratná a radikális gondolatokat terjesztő mecseteket.

Igazságosság, mértékletesség, bátorság, bölcsesség – a keresztény erkölcs alapja ez a négy erény, amit az európai kultúrkörben még azok is magukénak éreznek, akik nem járnak templomba, nem istenhívők. Ezek az erények az iszlámban is megvannak, ám ott a törvények sokkal hangsúlyosabbak – ismertette a 180 percben Maróth Miklós klasszikafilológus, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke.

Az akadémikus szerint az európai ember ezeknek az etikai értékeknek a fényében tart lelkiismeret-vizsgálatot, „egy muzulmán azonban csak a törvények betartását kéri számon saját magán, és a törvényekbe nem épült be az etika”. A nagy tömegek tevékenységét a saria irányítja, egy jogi előíráshalmaz, mely a mindennapi élet különféle helyzeteiben kötelező cselekedetekre irányul.

Ez a folyamat muszlim többségű Európához vezet - figyelmeztet az akadémikus
Maróth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) társadalomtudományi alelnöke. (MTI-fotó: Soós Lajos)

Az akadémikus szerint a muszlim közösségek nem integrálódnak

Maróth Miklós szerin a nagyobb tömegű muszlim közösségek nem integrálódnak, hanem párhuzamos társadalmakat alkotnak Európában, és ahogy minden emberi csoportosulásban, ezekben a közösségekben is megjelennek a szélsőséges elemek. Az iszlámban van egy passzus, amely az igaz hitért folytatott küzdelemben szélsőséges eszközöket is megenged. A Korán szerint az, aki hívő volt, de hitehagyottá vált, rászolgált a halálra.

Mivel az iszlám olyan vallás, amelynek nincs központi tanító hivatala, mint például a katolikus egyháznak Róma, az emberek megengedettnek érzik, hogy saját maguk értelmezzék a hit tételeit. Ez vezet a fundamentalista terrorszervezetek létrejöttéhez is, az olyan merényletekhez, mint amilyeneket pénteken követtek el Párizsban.