Huszonötezer adag székely töltelékes káposzta elkészítése nem kis dolog: nagy csapat dolgozik a napi közel tízezer tányérnyi étel hatalmas kondérjánál.
A jelek szerint csak nehezen győzik a munkát, de így van ezzel a többi Székelyföldről érkezett testvérünk: alig állják a budapestiek ostromát.
Sajátos ez az idei majális, amit papíron “Székely Fesztiválnak” neveznek.
Háromnapos májusköszöntés, rogyásig tartó traktával – étellel, itallal, kulturális programmal a hajdani, budai Ganz-gyártelepen, a Millenárison.
A szervezők úgy tartják, hogy ez “Minden Idők Legnagyobb Székely Fesztiválja” – ám ez a cím, alighanem csak a jövő évig fog élni, hisz akkor még nagyobbat, majd később még annál is nagyobbat rendeznek.
Nos, kérem, ahhoz képest hogy csaknem fél évszázadon át még a hírek is alig csordogáltak a székelyekről, most igazán nagy adagot kapunk belőlük. A magyar főváros lakosai újra fölfedezik, hogy nemcsak a közértekben, illetve utódjaikban kapható asztali só létezik, hanem a történelmi Magyarország nevezetes kincse, a parajdi só is – sőt annak ki tudja hány változata: az étkezési, a belégzési, a gyógyító és persze a turisztikai.
Sőt: ígértek egy 10 tonnás parajdi só várat is – de azt az első nap nem sikerült megtalálni.
A Székely Fesztivál még ma is látogatható.
Néhány kép a székely majálisról:
A mustár neve: Ábel
A székely kalapkirály
Nincs húsvét – van viszont patkolt tojás
Mesél a varrott, népművészeti kézimunka
Székelyséta Budán
Hatalmas üstben fő a töltelékes káposzta – a füst ráadásul ízfokozó.
Szerző: Mészáros Sándor /Sunyó/
