Az Eurostat kendőzetlenül bemutatta a magyar fizetések vásárlóerejét. Lássuk, milyen életszínvonalon élnek a magyar dolgozók!
A 2023-as béradatok alapján a magyarok átlagkeresete a 4. legalacsonyabbnak minősült az Európai Unióban. Míg az uniós nettó átlagfizetés tavaly évi 28 217 eurót tett ki, addig hazánkban kevesebb mint feleannyi, 12 456 euró volt a nettó átlagkereset. Ezzel mindössze Bulgáriát, Romániát és Horvátországot sikerült megelőznünk.
Közel 900 ezer forint volt az átlagkereset az EU-ban
Az Eurostat friss adatbázisából megtudhatjuk, hogy 2023-ban mennyi pénzt vittek haza az egyes tagállamok átlagbért kereső munkavállalói. Az uniós statisztikai hivatal eredetileg euróban, illetve a helyi devizanemben tüntette fel az értékeket, de a könnyebb értelmezés érdekében ezeket érdemes forintra átszámítani. Az első ábrán az így kapott eredményeket szemléltetjük.
Látható, hogy az Unió legjobban fizetett dolgozói a luxemburgiak, ebben az országban az átlagos havi nettó kereset elérte az 1,56 millió forintot! Második helyen a hollandok szerepeltek, 1,44 millió forintnak megfelelő átlagfizetéssel, míg a dobogó harmadik fokát 1,37 millió forintos átlagbérrel Írország foglalta el.
Az uniós nettó átlagkereset hajszál híján havi 900 ezer forint volt, de ennél csak 10 országban vittek haza többet a munkavállalók, míg 17 országban elmaradt ettől a helyi átlagfizetés.
Magyarország a nem túl előkelő 24. helyet szerezte meg: hazánkban tavaly 396 ezer forintra rúgott a nettó átlagbér. Ha egyelőre eltekintünk az árakban lévő különbségektől, akkor azt mondhatjuk, hogy az uniós átlagbér kb. 44%-át kapták kézhez a magyarok. Ezzel a teljesítménnyel csupán Horvátországot, Romániát és Bulgáriát sikerült magunk mögé utasítani.
Az uniós életszínvonal 65%-án élnek a magyarok
A nominális béradatokból nem feltétlenül szabad messzemenő következtetéseket levonni, hiszen az egyes országokban nem csak a keresetek, hanem a fogyasztói árak is különböznek. Ha például egy országban az uniós átlagnál 50%-kal nagyobb a fizetés, de az uniós átlagárakhoz képest 50%-kal magasabbak a helyi fogyasztói árak, akkor az emberek ott teljesen átlagos életszínvonalon élnek.
Éppen ezért az életszínvonal korrekt összehasonlítása érdekében nem csupán a nominális béreket, hanem az árakhoz viszonyított béreket érdemes megvizsgálni. Ezt a „vásárlóerő-standardban” (purchasing power standard, PPS) kifejezett béradatok segítségével tehetjük meg, melyet tekinthetünk egyfajta életszínvonal-mérő mutatónak. Az alábbi ábrán ezt a mutatót szemléltetjük.
Azonnal szembeötlik, hogy vásárlóerő szempontjából lényegesen kisebbek a különbségek az uniós tagállamok bérei között, mint nominális értelemben. Forintban kifejezve az aranyérmes Luxemburg és a sereghajtó Bulgária átlagbére között több mint 5-szörös különbség mutatkozott. Ezzel szemben vásárlóerő szerint a dobogó tetején elhelyezkedő Hollandiában (141,1%) kevesebb mint 3-szor annyit ér a helyi átlagbér, mint a sor végén kullogó Szlovákiában (53,6%).
Magyarország 2 helyet javított a rangsorban, a 22. helyre kerültünk a magunk 65,2%-os értékével. Ezt az adatot úgy értelmezhetjük, hogy hazánkban az átlagkereset alig a kétharmadára elegendő annak a fogyasztási szintnek, amelyet az uniós átlagpolgár megengedhet magának. (Ez arra vezethető vissza, hogy bár az átlagbérünk nominálisan csak 44%-a az uniós átlagnak, de a fogyasztói áraink is jóval alacsonyabbak az unióban jellemzőnél.)
