forrás: MTI

A párizsi merényletsorozat „nagyon veszélyes pillanatban” érte Európát – állapította meg vasárnapi elemzésében az egyik legtekintélyesebb londoni stratégiai kutatóműhely, a Királyi Külügyi Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – vezetője.

Robin Niblett professzor szerint már a párizsi terrortámadás előtt is „forrponthoz közelített” a feszült idegesség, a zavarodottság és a nézeteltérések elegye a példátlan menekülthullám kezeléséről folyó vitában. Ráadásul Európa sok országában továbbra is vérszegény a gazdasági növekedés, és magas a munkanélküliség.

Helyszínelők dolgoznak egy párizsi étteremnél történt lövöldözés helyszínén 2015. november 14-én. A francia fővárosban előző este összehangoltan több merényletet követtek el, a támadásoknak legkevesebb 127 halálos áldozata van. Nyolc terrorista halt meg, közülük heten felrobbantották magukat. (MTI/EPA/Marius Becker)

A populistáknak tett jót

Mindebből a populista pártok húztak hasznot, és most a párizsi merénylet is e politikai erők kezére játszhat, éppen olyan időszakban, amikor szerte Európában kulcsfontosságú választásokra készülnek. Legközelebb, három hét múlva éppen Franciaországban tartanak regionális választásokat – hangsúlyozta a Chatham House igazgatója.

Niblett professzor szerint jóllehet a Charlie Hebdo című szatirikus lap párizsi szerkesztőségében januárban végrehajtott vérengzés után az európaiak még egy emberként álltak ki a szólásszabadság elvének védelme mellett, a mostani újabb terrortámadás után azonban már inkább azt fogják firtatni, hogy kormányaik képesek-e megvédeni őket fizikailag, és megőrizni életformájukat.

Ebben a hangulati környezetben az Európai Unió tagállamainak kormányaira „minimum” óriási nyomás fog nehezedni a közel-keleti és az afrikai menekültek beáramlásának megállítása végett.

Pont a párizsihoz hasonló erőszak elől menekülnek

Az érkezők zöme pontosan az olyan jellegű erőszakcselekmények elől menekül, amilyen Párizst is sújtotta. Azok a hírek azonban, amelyek szerint a merénylők közül legalább egy a menekültekkel együtt lépett európai területre Görögországban, rájátszanak azokra a lakossági félelmekre, hogy a menekülthullámmal terroristák is bejutnak Európába – vélekedett a Chatham House igazgatója.

Robin Niblett szerint a menekültválság máris súlyos mértékben megingatta a kormányokba vetett közbizalmat Európa sok országában, és olyan alapvető kérdéseket vet fel az önazonossággal és az integrációval kapcsolatban, amelyeket nem lehet rövid távon megoldani.

A nyitott belső határokat is nehéz elképzelni

Ebben az összefüggésben, és a további esetleges terrortámadások lehetőségének árnyékában nehéz elképzelni, hogy a schengeni megállapodás aláírói miként tudják továbbra is nyitva tartani belső határaikat mindaddig, amíg nem bíznak jobban a felderítési és hírszerzési adatok megosztásának hatékonyságában, és amíg nem sikerül megerősíteni az EU külső hatásainak védelmét – fogalmaz vasárnapi elemzésében a Chatham House igazgatója.

Robin Niblett szerint az EU-kormányoknak ugyanakkor meg kell kétszerezniük erőfeszítéseiket a szíriai és az iraki konfliktus megoldására. Ehhez a katonai erő és a diplomácia „intelligensebb kombinációjára” lesz szükség.

Az EU-tagországok kormányai nem vettek tudomást azokról a már három éve elhangzott figyelmeztetésekről, hogy rengeteg veszéllyel járhat, ha hagyják a szíriai válságot kibontakozni. Ma már viszont egyszerre kellene elérni – Szíria mellett – Líbia, Jemen, valamint a térség és a Szahel-övezet más ingatag országainak stabilizálását – hangsúlyozza a Chatham House vezetője.

Európa kénytelen lesz stabilizálni a válságövezeteket

Robin Niblett szerint a párizsi merénylet elborzasztó módon igazolta, hogy Európának – tekintettel földrajzi helyzetére – nincs más választása, mint e válságövezetek tevőleges stabilizálása.

A Királyi Külügyi Intézet igazgatója hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez most sokkal nehezebb feladat, mint a 2001. szeptember 11-ei egyesült államokbeli merényletek utáni nemzetközi összefogás megteremtése volt.

Akkoriban széleskörű politikai és köztámogatottsága volt Londonban, Washingtonban és Párizsban annak, hogy a terrorizmus elleni harcot Afganisztánban, az al-Kaida terrorhálózat saját bázisországában kell megvívni.

Azóta azonban megtörtént az iraki beavatkozás is, amelynek következményei fájdalmas módon mutatták meg a katonai intervenció kockázatait és az általa elérhető célok korlátozottságát. A párizsi merényletekre adandó francia és szélesebb európai reakciók ebben a „poszt-iraki” hangulati környezetben formálódnak, és nyilván elhangzanak majd olyan érvek, hogy a katonai beavatkozás fokozásának nem csupán csekély a hatékonysága, de további terrortámadásokhoz vezethet az európai országokban.

Nehéz lesz megegyezni

Az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezetnek sokkal több potenciális támogatója van Európában, mint az al-Kaidának, amely kis létszámú – bár pusztító támadások kitervelésére és végrehajtására ugyancsak képes – terrorista sejtekkel dolgozott.

Ez a tényező is erősíti a katonai beavatkozások kiszélesítéséből eredő potenciális kockázatokat.

Mindez azt jelenti, hogy Európában és az Atlanti-óceán túlpartján rendkívül nehéz lesz egységes álláspontra jutni a jelenleginél erősebb válaszlépésekről – jósolta vasárnapi elemzésében a Chatham House igazgatója.