forrás: Kossuth Rádió, Vasárnapi újság

Hová vezethet az irányított migráció? Milyen érdekek vezérlik a kelet és nyugat közötti rejtett háborút? Többek között erről beszélt Garaczi Imre filozófiatörténész. A Pannon Egyetem docense előadásában úgy fogalmazott: Európa torkán a kés.

Sokszor és sokan feltették már a kérdést, miért van az, hogy szinte vezényszóra zúdult Európára a migrációs hullám. A választ is hallhattuk, nevezetten azt, hogy az Európát gyöngíteni szándékozó Egyesült Államok manipulációi húzódnak meg a háttérben. Ám még ha ez nem is lenne így, az tagadhatatlan, hogy a migráció ügyében nyilvánvalónak látszó tényeket a liberális, baloldali hangadók hagymázas képzelgésként utasítják el. S ha netán valaki valahol bizonyítja, hogy nem minden illegális bevándorló tisztességes, nem mindegyik veszélytelen, beilleszkedni szándékozó menekült, azonnal támadásba lendülnek.

migránsválságMigránsok a szlovén-osztrák határ felé mennek rendőri kísérettel a szlovéniai Sentiljben 2015. október 31-én. MTI Fotó: Varga György

A mainstreamnek, azaz hangadónak mondott politikusok és sajtójuk kiátkozza azokat, akik az általuk hirdetett eszmékkel a valóságot állítanák szembe. Pedig Európának nagy szüksége lenne végre szembenézni a fenyegető következményekkel és elemezni a kiváltó okokat. Ezt tette a Mediterrán világ című folyóirat szerkesztősége Veszprémben, ahol egész napos tudományos konferenciát rendeztek a mediterrán térségről és a migrációról. Az egyik legérdekesebb előadást Garaczi Imre filozófiatörténész, a veszprémi Pannon Egyetem docense tartotta, aki a világban zajló geopolitikai küzdelmek és a mostani menekültáradat kapcsolatáról beszélt.

Az Egyesült Államok felelőssége

Garaczi Imre a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta: a migráció nem új, szinte minden történeti korban előfordult, a mostani azonban megjelenésében, mértékében és időzítettségében is problémát jelent. A 2011-es arab tavasz nyitotta meg a határokat és bolydította meg az észak-afrikai társadalmakat, s nyilvánvalónak tartja, hogy a demokrácia-követelésben nagyon erős amerikai háttérpropaganda is érzékelhető volt. A másik következmény a filozófiatörténész szerint az volt, hogy az addigi vezetők tartották magukat ahhoz a konszenzushoz, hogy a lakosságukat otthon tartják, és csak nagyon korlátozottan engedik a jóléti típusú migrációt.

Az arab tavasz épp ezt a konszenzust bontotta meg, hangsúlyozta Garaczi Imre, aki hozzátette: a migrációs hullám kialakulásában igen nagy az Egyesült Államok felelőssége, mert Amerikának lett volna ereje arra, hogy a NATO segítségével kézben tartsa az észak-afrikai országokat. Garaczi Imre kijelentette: egyértelműen látszik a migráció kijelölt útvonala, és a cél az Unió vezető állama, Németország. A migráció Európába van irányítva, és a migrációáramlás a geopolitikai, a geostratégiai küzdelmek része. A korábbi nagy migrációs országok – Ausztrália, Kanada Egyesült Államok – pedig teljes mértékben lezártak.

Fel lehet készülni Európa végére

A filozófiatörténész úgy véli, a télen és főleg tavasszal még nagyobb menekülthullámra kell majd számítani, és lassan fel lehet készülni Európa végére. A Pannon Egyetem docense beszélt arról is, hogy a 21. század elején speciális helyzet van, amelyet úgy jellemzett, hogy: „róka fogta csuka, csuka fogta róka”. A monetáris, gazdasági világ – amelynek az Egyesült Államok a vezetője – megbontására tesznek kísérletet különböző szervezetek, például a BRICS-országok, a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a Kelet-Ázsiai Unió. A kelet és a nyugat között ugyanakkor azért nem egyenes vonalú és direkt a konfrontáció, mert rendkívül sok gazdasági projekt köti össze a kettőt, fűzte hozzá.

Eközben Európa meggyengült, elöregedett, Ázsiához, az Egyesült Államokhoz képest viszonylag alacsony a globális innovatív ereje. Az sem véletlen, hogy a migrációs özönt két dolog is megerősíti: az egyik a mostanra időzített Volkswagen-botrány, a másik pedig a szabadkereskedelmi egyezmény ráerőltetése Európára, magyarázta a docens.

Gettósodás történik

Garaczi Imre szerint nem tanulunk a példákból. Az ötvenes, hatvanas években tízezrével áramlottak Nyugat-Európába a más vallású, kultúrájú kurdok, törökök, a volt Jugoszlávia polgárai. Kialakultak az arab, török, kurd, szomáliai negyedek, és szinte mindegyikről látható, hogy az ott élők nem akarnak asszimilálódni, meg akarják tartani a vallásukat, gettósodás történik. A bevándorlók gyakran azt is kijelentik, hogy nem tartják magukra érvényesnek az Európai Unió és a befogadó ország törvényeit. A mediterrán országokból származó vendégmunkások körében pedig magas a bűnözés aránya is, magyarázta Garaczi Imre.