Európát az elmúlt hetekben régóta nem látott hosszúságú és intenzitású hőhullám sújtja. Szerte a kontinensen sorra dőlnek meg a melegrekordok, amit több országban a rettentő hőség és szárazság miatt kialakult, nagy kiterjedésű erdőtüzek is súlyosbítanak.
A brit meteorológiai szolgálat kedden jelentette be, hogy a London melletti Heathrow repülőtéren 40,2 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek, amivel megdőlt az országban valaha mért abszolút melegrekord. A jelenség az elmúlt időszakban egyáltalán nem számít kivételesnek, hiszen csaknem egész Európát rendkívüli hőhullám sújtja, ami Portugáliától és Spanyolországtól indulva elérte Franciaországot, Nagy-Britanniát, majd Görögországot, Olaszországot és a közép-európai országokat is. A Portótól északra fekvő Pinhaõ meteorológiai állomáson már egy héttel ezelőtt 47 fokot mértek, néhány napja pedig már a jellemzően hűvösebb éghajlatú Hollandiában is csaknem 39 fokot mutattak a hőmérők. Az extrém hőséget Magyarország sem úszta meg, az Időkép előrejelzése szerint szombaton a 41,9 Celsius-fokos abszolút országos melegrekordhoz közeli hőmérsékletre is lehet számítani az országban.
A rendkívüli időjárás már eddig is ezrek életét követelte, a jelentések szerint Spanyolországban és Portugáliában is több mint ezer olyan haláleset történt, ami összefüggésbe hozható a tomboló hőséggel. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az extrém időjárás miatt Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban is nagy kiterjedésű erdőtüzek pusztítanak, ami miatt a BBC információi szerint már eddig is tízezreknek kellett elhagyniuk az otthonukat.
Abban a legtöbb szakértő egyetért, hogy az extrém időjárásért legalább részben az éghajlatváltozás a felelős, ami miatt a mostanihoz hasonló meteorológiai jelenségek egyre gyakoribbak és hosszabbak lesznek a kontinensen. A The New York Times szerint a jelenlegi hőhullámot a Portugália partjainál, a légkör felső részében megrekedt alacsony nyomású légtömeg okozza, amely teljesen leszakadt arról a nyugati futóáramlatról, amely nagy magasságban áramlik nagyjából a 30-ik és 60-ik szélességi kör között. Ez az alacsony nyomású terület maga felé vonzza az észak-afrikai meleg levegőt, példátlan hőhullámot okozva a kontinensen.
A kutatók egy része szerint a hőhullámok erősödésében fontos szerepet játszik az is, hogy az északi-sarki terület gyorsabban melegszik fel, mint a bolygó többi része, ezáltal pedig csökken az Egyenlítő és az Arktisz közötti hőmérséklet-különbség, ami a nyári szelek intenzitásának csökkenéséhez vezet. Ennek folyományaként a hőhullámok (és más időjárási jelenségek is) hosszabb ideig megrekedhetnek a kontinensen. Az extrém időjárási jelenségek kialakulásában szintén szerepe lehet az atlanti meridionális áramlási rendszer változásának is, ami fontos szerepet tölt be a kontinens éghajlatának szabályozásában. Ahogy arra a The New York Times emlékeztet, a potsdami klímakutató intézet tavaly publikált ezzel kapcsolatban egy kutatást, amelyben számítógépes szimulációk segítségével arra a következtetésre jutottak, hogy az áramlat gyengülése miatt a nyarak jóval szárazabbak lehetnek Európában.
A hosszan tartó, extrém hőség és szárazság több országban nagy kiterjedésű erdőtüzeket okozott, Franciaországban például Bordeaux mellett mintegy 20 ezer hektárnyi terület vált a lángok martalékává, míg Spanyolországban legalább húsz olyan futótűz tombol jelenleg is, amit a tűzoltóknak nem sikerült megfékezniük. Ahogy azt Stephen Pyne környezettörténész a Wirednek kifejtette, a kontinensen tapasztalható tüzeknek meglehetősen sajátos okai vannak. Míg Kaliforniában vagy Ausztráliában jellemzően éppen az okozza a problémát, hogy az emberek egyre nagyobb számban költöznek ki a természetbe, ahol aztán véletlenül futótüzeket indítanak útjára, Európában éppen az okozza a problémát, hogy a gazdasági fejlődéssel együtt lejátszódott urbanizációs folyamat miatt bizonyos területek szinte teljesen elnéptelenedtek.
Pyne szerint az ilyen tüzek megelőzésére évezredeken keresztül megoldást jelentett, hogy a földművesek időről-időre felégették a tarlót, így nem tudott összegyűlni olyan mennyiségű „üzemanyag”, ami ekkora tüzeket táplálhatna. Mivel azonban a védekezés napjainkban már sokkal inkább a kialakult tüzek minél előbbi elfojtására koncentrál, így egyre több olyan száraz növény halmozódik fel a vidéki területeken, amelyek egy futótűz kipattanása után nagyon hatékonyan tudják táplálni az ilyen tüzeket. A mediterrán klíma eleve kedvez az erdőtüzek kialakulásának, hiszen a csapadékos téli és tavaszi hónapok segítik a növényzet növekedését, amelyek aztán a nyári melegben elszáradnak és remek kiindulópontjává válhatnak a futótüzeknek. Ehhez adódik hozzá a klímaváltozás hatása, ami még szárazabbá és melegebbé tette a nyarakat.
Pyne szerint az elmúlt időszakban megfigyelhető változás, hogy a tüzek már a mérsékeltebb éghajlatú Közép-Európában is megjelentek annak ellenére, hogy ezeken a területeken a szárazság sokkal kevésbé jelent problémát, mint például Kaliforniában. A kutató szerint a tüzek jelentette kockázatot a felesleges növényzet ritkításával és kontrollált égetésekkel lehetne csökkenteni, noha abban a Wirednek nyilatkozó megszólalók egyetértettek, hogy utóbbi egész biztosan komoly ellenérzéseket váltana ki a lakosságból.
(Borítókép: Pablo Blazquez Dominguez/Getty Images)raketa
