Az Európai Unióban ismét forró téma az orosz energiahordozók importja. Brüsszelben most azon dolgoznak, hogyan lehetne tovább szigorítani az orosz olajbehozatalt, amely a szankciók ellenére még mindig jelentős szerepet játszik Európa energiaellátásában. A célkeresztben most a Druzhba kőolajvezeték áll, amelyen keresztül Közép-Európába – így Magyarországra és Szlovákiába – továbbra is áramlik az orosz kőolaj.
A helyzet kényes valósága
Bár évek óta hangoztatják a szankciókat, a mindennapok szintjén továbbra is sok uniós ország támaszkodik az orosz forrásokra. A Druzhba vezeték több tagállam számára létfontosságú, és a teljes leválás egyik napról a másikra kivitelezhetetlen lenne anélkül, hogy súlyos következményekkel ne járna az iparra, a lakosságra és az energiaárakra.
Brüsszel most kereskedelmi intézkedésekkel szorítaná vissza a maradék orosz importot: bonyolultabbá, drágábbá vagy egyenesen ellehetetlenítve az áramlást. A hivatalos indoklás szerint ezzel még erősebb nyomást lehetne gyakorolni Moszkvára, miközben Európa saját biztonságát is erősíti. A kérdés azonban az, hogy mindez mennyire reális, amikor egyes tagállamok teljes mértékben függenek a meglévő infrastruktúrától.
Szijjártó Péter bírálata
A magyar külügyminiszter a CNN-nek adott interjúban világossá tette: szerinte a nyugati országok képmutatóan viselkednek. Kijelentette, hogy Magyarország az orosz kőolajexport mindössze 2,2 százalékát veszi át, miközben a fennmaradó 97,8 százalékot más országok vásárolják fel – főként Nyugat-Európa. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy bár hivatalosan sokan a szankciók szigorítását hangoztatják, a gyakorlatban továbbra is importálnak, csak kerülőutakon, közvetítő országokon keresztül.
Szijjártó arra is emlékeztetett: Magyarország tengerpart nélküli ország, és logisztikai szempontból korlátozottak a lehetőségei. Az Adria-vezeték kapacitása jelenleg nem elegendő ahhoz, hogy Magyarországot és Szlovákiát folyamatosan, nagy mennyiségben ellássa. Ebből következik, hogy az orosz szállítások teljes elvágása fizikai lehetetlenséget jelentene az ország ellátásában.
Az ellentmondások és a következmények
Az EU dilemmája nyilvánvaló: miközben a politikai szándék az, hogy Oroszországot gazdaságilag gyengítsék, az uniós tagállamok között óriási különbségek vannak az energiafüggőség tekintetében. Egyesek könnyebben találnak alternatívát, mások – köztük Magyarország és Szlovákia – szinte teljesen a meglévő vezetékes rendszerekre vannak utalva.
Az újabb kereskedelmi intézkedések ezért nemcsak Moszkvát célozzák, hanem óhatatlanul megosztják az EU-t belülről is. A szigorítás támogatói a közös fellépés szükségességére hivatkoznak, míg az ellenzők az energiaárak emelkedésétől, a gazdasági válság elmélyülésétől és a lakosság terheinek növekedésétől tartanak.
Nyitott kérdések
- Reális cél-e, hogy az EU teljesen megszabaduljon az orosz energiaimporttól, amikor a tagállamok helyzete ennyire eltérő?
- Lehetséges-e alternatív infrastruktúra-fejlesztés nélkül fenntartható leválás?
- Jogos-e a magyar külügyminiszter vádja, hogy Nyugat-Európa „képmutatóan” jár el, és titokban továbbra is vásárol?
- Hogyan reagálnak majd az energiaárak, a vállalkozások és a társadalom, ha Brüsszel valóban megvalósítja a kereskedelmi szigorításokat?
Az biztos, hogy a Druzhba vezeték körüli vita és az újabb szankciós ötletek hónapokig napirenden maradnak, miközben Magyarország továbbra is következetesen védi energiaellátásának biztonságát.
Van véleményed? – Írd meg kommentben!
Szerinted az EU-nak a szankciókat kellene tovább erősítenie, vagy inkább a tagállamok ellátásbiztonságát kellene előtérbe helyeznie?
