Az ülést többször is megszakítva az uniós állam- és kormányfők végül csütörtökön éjfél után döntést hoztak Fehéroroszországgal kapcsolatos szankciós intézkedésekről.
Zöld utat kapott az az elképzelés, hogy mintegy negyven személyt sújtsanak beutazási tilalommal, uniós számlák befagyasztásával. Lukasenka elnök azonban nem lesz a listán.
A tárgyalásokat az nehezítette, hogy Ciprus vonakodott hozzájárulni a belorusz szankciókhoz addig, amíg Törökországgal kapcsolatban is hasonló döntés nem születik. A törökök ugyanis görög és ciprusi területeket sértve végeznek mélytengeri fúrásokat. Ezért ezt a két témát szorosan együtt tárgyalták az állam- és kormányfők, végül Ciprus módosította az álláspontját, az EU pedig nem zárta ki, hogy később majd Törökország esetében is szankciókhoz folyamodik. Addig azonban elsősorban tárgyalással szeretnék rendezni a kelet-mediterrán térségben uralkodó feszült hangulatot.
Szankciós kettős mérce
A fehérorosz szankciókról most a politikai döntés született meg, ezzel lehetőséget és felhatalmazást kaptak az uniós intézmények, hogy véglegesítsék a listát és tegyék meg a szükséges jogi lépéseket, erre már jövő héten sor fog kerülni. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke javasolta, hogy legyen egyfajta nyomonkövetés, amelynek keretében tovább figyelik azoknak a tevékenységét, akik a legnagyobb felfordulást okozták Fehéroroszországban: a listáról egyelőre hiányzó Lukasenka elnökről és legszűkebb köréről van szó. Törökországgal kapcsolatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte:
Megerősítettük szolidaritásunkat Ciprussal és Görögországgal és világossá tettük, hogy senki sem verhet éket közénk.
A jövőben a törökökkel kapcsolatban egyfajta kettős megközelítést alkalmaz az EU. Egyrészt továbbra is fenntartják a tagállamok a szankciók lehetőségét, másrészt azonban igyekeznek fokozni az együttműködést. Utóbbi körbe tartozik a vámúnió elmélyítése, amely a kereskedelem bővítésével jár, illetve a migráció kezelésével kapcsolatos együttes erőfeszítések az EU és Törökország közötti 2016-os megállapodás alapján. Ez az a megegyezés, amelynek keretében az EU 6 milliárd eurós ígért és már jórészt ki is fizetett a törököknek, amennyiben feltartóztatják a migránsokat, a török fél szerint azonban az unió jóval kevesebbet teljesített, mint amit vállalt.
Kényes témák
Bár nem szerepelt a napirenden, de Charles Michel elnök beszélt a pénzügyi kérdésekről is, a következő hét éves költségvetés és az újjáépítési alap kapcsán.
Tudjuk, hogy vannak kényes témák, amelyeket meg kell oldanunk. Meg vagyok győződve arról, hogy ez nagyon fontos kérdés lesz a következő napokban és hetekben. Az utolsó nehézségek, az utolsó problémák megoldása elengedhetetlen, mert kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy mielőbb hajtsuk végre a júliusban elhatározottakat
– mondta Charles Michel.
A kényes témák egyike a jogállamisági feltételek és az uniós kifizetések összekapcsolása, amellyel kapcsolatban a csúcs előtt pár órával jelentette be Orbán Viktor magyar miniszterelnök, hogy továbbra is elfogadhatatlannak tartja ezt a megoldást.
Ha ez marad a szövegben, akkor Magyarország megvétózza a tervezetet – jelentette ki a miniszterelnök.
Másik oldalról pedig a holland miniszterelnök, Mark Rutte jelezte: ha nem lesz a jogszabály része a jogállamisági feltételrendszer, akkor ők nem adják áldásukat az összesen 1,8 milliárd eurós csomagra.
Az uniós csúcstalálkozó első napján született megállapodás szövegét itt olvashatják.
hvg
