forrás: Kossuth Rádió
Ha okosak a szüleink, az jó, de nem biztos, hogy csak ettől nekünk is magas lesz az intelligenciahányadosunk. Lehet, hogy nem is baj, ha nem vagyunk kiemelkedően intelligensek – például, ha Svájcban akarunk utcai rendőrjárőr-szolgálatot teljesíteni, biztosan nem. Ráadásul az is lehet nagyon okos és sikeres, akinek a teszt szerint nem túl magas az IQ-ja. Ilyesmikről is szó volt az IQ fogalmát, jelentőségét taglaló Kossuth rádiós műsorban.
Gyakran kerül szóba az IQ fogalma, a hétköznapi használat során általában az észbeli képességek tömör, egyértelmű meghatározására szolgál. Mindenki érti a beszélő szándékát, ha valakire dicsérő vagy épp ironikus hangnemben azt mondja: IQ-bajnok. Az intelligenciakvóciens vagy -hányados pontosabb jelentése már kevésbé széles körben ismert.
Több képességből áll össze
Kovács Kristóf, az egri Eszterházy Károly Főiskola pszichológia tanszékének tudományos főmunkatársa a Kossuth Rádióban elmondta, az első mai értelemben vett IQ-teszt a 20. század elején készült el, a francia oktatási hatóság megbízásából. A cél az volt, hogy objektíven fel lehessen mérni, értelmi képességeit tekintve egy gyermek alkalmas-e az iskolai tanulmányok megkezdésére.
Az első, 1905-ös IQ-teszten például olyan kérdések szerepeltek, mint hogy mire szolgál a gyufa, milyen napszak van, amikor a nap lenyugszik. Azóta nagyon sokféle teszt készült, felnőttek számára is, sokuk részképességek mérésére – egyebek mellett a térérzék, nyelvi képességek felmérésére, az absztrakt gondolkodás vizsgálatára. A legtöbb esetben az IQ ezek súlyozott átlaga, olyan, sokrétű mutató, amely többféle képességet foglal össze – ismertette a Mensa HungarIQa Egyesület és a Mensa International felügyelő pszichológusa.
IQ – Napközben
Kovács Kristóf hozzátette, a felmérések nem miden esetben adnak valós eredményt, előfordulhat például, hogy valakinek tesztszorongása van, ezért nem a képességeinek megfelelően teljesít. Kivételek tehát mindig vannak, több olyan híres, szellemi teljesítménye miatt széles körben elismert személyről tudunk, akinek teszt szerint nem magas az IQ-ja, miközben nyilvánvalóan intelligensnek tekinthető. Ezzel együtt az IQ-tesztek általában jól előre tudják jelezni, hogy az adott személy hogyan fog teljesíteni mentális erőfeszítést igénylő helyzetekben – mondta el a szakember a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
A pszichológus szerint teljesen érthető álláspont, ha valaki nem akarja IQ-teszttel vizsgálni önmagát. Ezek a felmérések elsősorban annak előrejelzésére szolgálnak, hogy a vizsgált személy különböző helyzetekben hogyan teljesít majd. Ha tehát valaki már sikeres, a környezete is intelligensnek tartja, és van „hat Nobel-díja meg nyolc szabadalma”, akkor nem feltétlenül egy IQ-teszt fogja megmutatni, hogy intelligens-e vagy sem – tette hozzá.
A tudományos főmunkatárs arról is beszélt, a téma kapcsán az egyik legvitatottabb kérdés, hogy az intelligencia mennyire fejleszthető. A tudomány mai állása szerint gyerekkorban meglehetősen jól, míg bizonyos életkor után kevésbé, ami a hétköznapi tapasztalatokkal is egybevág.
Azt is sikerült sok esetben kimutatni, hogy intelligens szülőknek nagyobb eséllyel születik intelligens gyerekük, az örökletes komponens mellett azonban a környezet szerepe is nagyon fontos, különösen kora gyerekkorban. Felnőttkorban pedig már általában nem fejlesztésről van szó, hanem a képességek megőrzéséről, főleg az idősebbeknél. Attól, hogy valakinek nagyobb a pohara, nem biztos, hogy teletöltik neki itallal – hangzott el a Kossuth Rádió műsorában a genetikai és a környezeti hatások jelentősége kapcsán.
Nem lehet túl intelligens a svájci rendőr
Az is érdekes megfigyelés, hogy a baráti társaságok, házaspárok tagjainak IQ-ja általában nagyon közeli értéket mutat, ez a szám férjnél és feleségnél általában jobban hasonlít, mint nagyon sok más, tesztekkel szintén mérhető jellemzőjük, közte a személyiségjegyeik vagy a politikai meggyőződésük. Ennek magyarázata, hogy a hasonló intelligenciájú emberek önkéntelenül is egymás társaságát keresik, és bár nem IQ-tesztek kitöltésével kezdik az ismerkedést, a statisztika szerint jó érzékkel kerülik el a nem hozzájuk illő párt, barátot.
Nagy Lantos Balázs, a Mensa HungarIQa Egyesület elnöke szerint nyilvánvaló, hogy ha valakinek magas az IQ-ja, vagyis nagyon jó a problémamegoldó képessége, az sok helyzetben hasznos lehet neki. A nagyfokú intelligenciának azonban hátrányokkal is járhat, a magas IQ-jú emberek kilóghatnak az átlagközegből. Svájcban például utcai rendőrnek nem is vesznek fel kimagasló intelligenciájú embert, mondván, hogy kevésbé jól értene szót az átlagemberrel – jegyezte meg a Kossuth Rádió műsorában a legmagasabb intelligenciájú emberek nemzetközi klubjának magyar tagozatát vezető Nagy Lantos Balázs.
