A török kiűzése után az ország leggazdagabb főúri családjai közé emelkedett Esterházyak 1720-66 között építtették át a XVII. századi kastélyt a „magyar Versailles”-já. Az épület 1959-től működik múzeumként.
Az építkezést Esterházy József kezdte meg, amikor 1720-ban megbízást adott Anton Erhardt Martinelli építőmesternek egy kétszintes, 20 szobás vadászlak tervezésére és építésére. Az elkészült épület a kastély magja, amit a XVIII. század második felében Melchior Hefele épített tovább Esterházy (Fényes) Miklós erős irányítása mellett. Ekkor alakult ki a kastély mai formája. A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott. Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta kastélyát és udvartartását a bécsi arisztokráciának.
A kastély a II. világháború idején sokat szenvedett, berendezéseit elhurcolták. A bútoroknak és a berendezéseknek csak kis hányada került elő, ezért a ma látogatható szalonokat részben más kastélyokból vásárolt korabeli bútorokkal rendezték be.
Szép, hármas tagolású, kovácsoltvas kapun jutunk a főhomlokzathoz ívesen hajló földszinti szárnyak által közrezárt, tiszafákkal, szökőkúttal díszített udvarba. A kapu választóoszlopait rokokó kővázák díszítik. Kétoldalt a kapuhoz ívesen hajló földszintes szárnyak csatlakoznak, majd kétemeletes szakaszokba mennek át, és a háromemeletes főépülettel egybeépítve a tojásdad alakú belső udvart zárják körül.
Az épület homlokzatán a barokk építészet szinte minden díszítőeleme megfigyelhető, köztük talán a legszebb az íves karú, kétmenetes díszlépcső, amely az emeleti erkélyre vezet. A korlátot lámpásokat tartó puttók díszítik; az erkély mellvédjén két kőváza, középen az aranyozott hercegi címer.
A kastély ékessége a középső traktusban az erkélyre nyíló zeneterem. Fehér alapon dúsan aranyozott, a falakon hasonló színű falikarokkal, 64 gyertyával. Innen a díszterembe lépünk. Mennyezetén Johann Basilius Grundemann freskója: Apolló a Nap szekerén. A mennyezetről öt nagy csillár függ alá. A négy sarokban az évszakokat ábrázoló életnagyságú szobrok márványtalapzaton állnak. A zeneterem és a díszterem a háborús pusztítások ellenére jó állapotban maradt meg. Az egykori olajfestmények elpusztultak, helyükön ideiglenesen a XVII. századból származó flamand és francia gobelin díszlik. Az itt látható vázák, szobrok, kandallók eredeti darabok.
Az emeleten további nyolc szalonban korabeli bútorok, porcelánok, díszórák, festmények vonják magukra a figyelmet.
Három teremben kapott helyet a Joseph Haydn munkásságát bemutató kiállítás. A fényűző szórakoztatás mellett az Esterházy-udvar jelentős szerepet töltött be a kor zenei életében. Joseph Haydnnak köszönhetően – aki alkotásokban leggazdagabb éveit töltötte Miklós herceg szolgálatában – operák, vígoperák, szimfóniák születtek Esterházán. Ezért tartozik természetesen a kastélyhoz a Haydn munkásságát bemutató kiállítás. Figyelmet érdemel a korabeli gobelinhuzatú bútorokkal, festményekkel berendezett szoba, ahol Mária Terézia királynő 1773-ban megszállt. Néhány szalon falán a XVIII. századból megmaradt chinoiserie festés, kínai jeleneteket ábrázoló díszítések láthatók. A volt hercegi lakosztály egyik szobájának falait a XVIII. században Kínából importált lakktáblák és tükrök díszítik.
Két teremben a kastély és park építéstörténetét bemutató kiállítás, valamint a kastély eredeti fajanszkályha-gyűjteménye látható. A földszinten található a nyári ebédlő, a Sala Terrena; padozata fehér márvány, a falak fehérek, részben zöldre festve, ezüst virágfüzérekkel. A mennyezeten mitológiai jelenteket ábrázoló freskók Joseph Ignatz Milldorfer munkái. A két oldalsó fal közepén tükrökkel kirakott bemélyedés, alatta kőlapon márvány medence, benne porcelán békák úszkálnak.
Cím: FertődJoseph Haydn út 2.
Tel: (+36) 99 537-640
E-mail: esterhazy@enternet.hu
Web: www.fertod.hu
