A Duna jobb partján – mielőtt a folyó a hegyek közé érve délnek fordulna – a Garam torkolatának közelében egy magaslaton áll az esztergomi Bazilika. Az impozáns épületegyüttes körül jól látszanak a hajdan volt vár részletei is.
Az ezredforduló előtt Géza fejedelem itt hozta létre székhelyét, itt született fia, az itt megkoronázott államalapító István király. A korai magyar állam királyi és egyházi székhelyévé váló Esztergom erődítését még Géza kezdte el, de nagyobb arányú várépítkezésre III. Béla király idejében, a XII. század végén került sor. Bár magát a várost az 1241-42-es tatárjárás idején a támadók felégették és kifosztották, a kőfalak mögé húzódott védők – élükön Simeon ispánnal – sikeresen védelmezték meg a várat. Példájuk a vész elmúltával hazatérő IV. Béla királyt arra sarkallta, hogy országszerte kővárak építését szorgalmazza.
Miután a királyi székhely elköltözött Esztergomból, a város és a vár ura a mindenkori érsek lett. Az Árpád-ház kihalása után több trónkövetelő hada is elfoglalta, de a harcok után az egyházfők igyekeztek a károkat helyrehozni, egyben jelentősen bővíteni az épületegyüttest. Törekvéseiket sikeresek voltak, így különösen Vitéz János és Bakócz Tamás idejét nevezhetjük méltán az érseki székhely középkori aranykorának.
A fenyegető török hódítás 1543-ban vált valósággá. A szultán hadai ekkor vették birtokukba, és igyekeztek minél erősebbé tenni, mivel – mint a Buda köré vont védelmi gyűrű tagja – hadászati fontosságra tett szert. Így gondolta ezt a bécsi hadvezetés is, mely több támadást indított visszafoglalására. Az egyik sikertelen ostrom alkalmával, 1594-ben falai alatt halt hősi halált Balassi Bálint költő is.
Az oszmánok azonban nem elégedtek meg a védelmi szereppel, hanem a kedvező hadászati fekvést kihasználva – az általuk épített hajóhídon keresztül – rablóhadjáratokat vezettek a Dunától északra fekvő területek ellen is.
A császári hadak erőfeszítéseit 1595-ben ugyan siker koronázta, azonban tíz év elteltével a törökök újra elfoglalták a várat, és egészen 1683-ig tartották hatalmukban. A Rákóczi-szabadságharc során a kurucok rövid ideig megszállva tartották, ezután hadi szerepe lassan véget ért.
Miután beköszöntöttek a békés évek elbontották, betemették a megmaradt középkori épületeket, köztük a védműveket is. Az impozáns Bazilika építésének 1822-es megkezdése után úgy tűnt, a korábbi épületegyüttesből semmi nem marad a felszínen. Szent István király halálának 900. évfordulója előtt, 1934-ben azonban nagyszabású feltárási munkák kezdődtek, melyek a háború után újraindultak. Ennek eredményeképp ma bejárhatjuk a vár termeit, kápolnáit, melyet híres királyok, királynék, érsekek építtettek, megpihenhetünk az általuk használt ülőfülkékben, megcsodálhatjuk hazánk legrégibb – a XII. századból való – megmaradt szobáját. A feltárási tevékenység ma is tart és még hosszú ideig munkát ad majd a korai magyar állam történetét kutató szakembereknek.
GPS koordináták: 47.8 / 18.7392
Cím: EsztergomSzent István tér 1.
Tel: +36 (33) 415 986
E-mail: [email protected]
Web: http://www.mnmvarmuzeuma.hu/vartort.htm
