Észrevette, amit egy bogár nem – 108 éves Einstein leghíresebb elmélete..

Albert Einstein 1915-ben előadás-sorozatot tartott a Porosz Tudományos Akadémián, ahol ismertette az általános relativitáselméletet. Az utolsó előadás tetőpontja az volt, hogy levezette a newtoni gravitációelméletet felváltó egyenletét.

Ha egy vak bogár egy görbe faág felületén mászik, akkor nem veszi észre, hogy az általa megtett út valójában görbe. Én pedig voltam olyan szerencsés, hogy észrevettem azt, amit a bogár nem vett észre

– mondta később Albert Einstein relativitáselméletéről, amely akkora hatással volt a tudományra, hogy – három másik elmélettel együtt – teljesen megváltoztatta a fizikát. Az elmélet szerint a fénysebesség állandó, és nem függ a megfigyelő mozgásától. Persze elméletét sokan támadták (a náci Németországban Einsteint zsidó származása miatt ideológiai alapon is), erre a rá jellemző öniróniával reagált.

„Mióta a matematikusok megtámadták a relativitáselméletet, azóta én magam sem értem” – mondta viccelődve.

Különleges gyermek volt

Albert Einstein 1879. március 4-én született a németországi Ulmban. Csak négyévesen kezdett el beszélni, de ötévesen már ismerte az iránytű működését. Későbbi visszaemlékezései szerint ekkor értette meg, hogy valami az „üres” térben is hat a tűre. A később hatévesen hegedülni kezdett. Feltételezések szerint talán diszlexiában vagy Asperger-szindrómában szenvedhetett.

Sokan hiszik, hogy megbukott matematikából

Egy közkedvelt legenda szerint a későbbi Nobel-díjas megbukott matematikából. Nos, ez nem igaz. A félreértésnek két alapja van

• Németországban az 1-es volt a legjobb jegy az iskolában, Einsteinnek pedig 1-es, 2-es jegyei voltak – vagyis 4-es, 5-ös, ha átfordítjuk a mostani magyar érdemjegyekre.
• Einstein 16 évesen, tehát kortársainál két évvel korábban felvételizett a zürichi műszaki egyetemre, ahova (akkor még) hiányos francia tudása miatt nem vették fel. Így egy évet járt egy svájci középiskolába, hogy felzárkózzon, ezután már sikerült a felvételije. Tehát nem bukásról „csak” egy sikertelen egyetemi felvételiről van szó.

Egy későbbi interjú így számol be állítólagos bukásáról:

„– Széles körben elterjedt nézet, hogy ön egy ízben megbukott matematikából? Igaz ez?

– Ugyan, dehogy. Ez egy elferdített történet. Amikor először tettem felvételi vizsgát a zürichi Politechnikai Főiskolára, 16 éves voltam, s nem voltam elég felkészült francia nyelvből és botanikából.

– Szóval nem bukott meg matematikából?

– Oh, nem. Soha nem buktam meg matematikából. Már 15 éves korom előtt elsajátítottam a differenciál- és integrálszámítást.”

26 évesen tette legnagyobb felfedezéseit

Einstein 1921-ben nyerte el a Nobel-díjat. Érdekesség, hogy a tudományos világ legrangosabb elismerését nem a relativitáselméletért, hanem a fényelektromos jelenségért kapta. Mindkettő alapja egy 1905-ben megjelent cikksorozat volt, amiben négy tételét publikálta. A fenti kettő mellett a Brown-mozgásról és a tömeg-energia egyenértékűségről (ennek a képlete a híres E = mc²) szóló is tudományos áttörés volt, amely megalapozta a modern fizikát. Ekkor mindössze 26 éves volt.

Az ember csak fiatalon találhat ki igazán új dolgokat. Utána már túl tapasztalt, túl híres (…) és túl ostoba

– emlékezett később.

A hűtőszekrény és egyéb magyar kapcsolatok

• 1926-ban korábbi tanítványával Szilárd Leóval együtt fejlesztettek ki egy hűtőgépet. A szabadalomban szereplő elven alapulnak ma az atomerőművek tenyésztőreaktorai, mivel nincsenek benne könnyen meghibásodó alkatrészek: forgórészek és dugattyúk.
• Mileva Marić (1875–1948), Einstein szerb felesége az akkori Magyarország területén, Titelen (Bács-Bodrog megye, ma Vajdaság) született. Mivel tudott magyarul, így felolvasta férjének a Magyarországról érkezett tudományos közleményeket, köztük Eötvös Loránd munkáit.
• Lánczos Kornél a neves matematikus és fizikus közvetlen munkatársa volt Einsteinnek. „Ön az egyetlen, általam ismert ember, akinek ugyanaz a beállítottsága a fizikával kapcsolatban, mint nekem” – dicsérte magyar kollégáját Einstein.
• A Magyarországon született Grossmann Marcell csoporttársa volt Einsteinnek. Ő ismertette meg azzal a matematikai apparátussal (Riemann-geometria), ami az általános relativitáselmélet kidolgozásában jelentős szerepet játszott.
• Kemény János matematikust, a BASIC programozási nyelv létrehozóját 1948-ban az Institute for Advanced Study igazgatója, Robert Oppenheimer tanársegéddé nevezte ki Albert Einstein mellé.
• Balázs Nándor fizikus szintén Einstein asszisztense volt.
• Egy anekdota szerint sosem hordott Zoknit, erre Faludy György figyelmét is felhívta, a magyar költő pedig szintén így tett.

Ellopták és vizsgálták az agyát

A zseniális fizikus 1955. április 18-án hunyt el Princetonban. Halálos ágyán németül mondott még pár szót, de mivel az őt ápoló nővér nem tudott németül, így nem ismerhetjük Einstein utolsó szavait. Földi maradványait végakaratának megfelelően elhamvasztották, majd Delaware folyóba szórták, mert a híres fizikus nem akarta, hogy halála után bálványozzák.

Azonban a boncolást végző patológus, Thomas Harvey nemes egyszerűséggel ellopta a géniusz agyát. Einstein fia Hans Albert először nagyon haragudott, később mégis beleegyezett, hogy a patológus tudományos céllal vizsgálja édesapja agyát.

Thomas Harvey 240 darabra vágta Einstein agyát, amit két edényben helyezett el, celloidinben, a cellulóz egy kemény, gumiszerű formájában tartósítva, és elraktározta az alagsorban. Később egy almaboros dobozba rakta és egy sörhűtő berendezés aljába rejtette el. Innen húzta elő 1978-ban, amikor megmutatta egy újságírónak.

Ezután több tanulmány is készült Einstein agyáról, amit még az Egyesült Államok hadserege is próbált megszerezni.

Zseniális mondásai ma is velünk élnek

Einstein több, mint hat évtizede halott, de emlékezete ma is velünk él. Számtalan idézet kering tőle például az interneten. Ezekből válogattunk.

„Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, ez a relativitás.”

„A múlt, a jelen és a jövő közötti különbség csak illúzió, még ha oly makacs is.”

„A tudomány vallás nélkül sánta. A vallás tudomány nélkül vak.”

„A régi kínaiaknak igazuk volt. Azt mondták: Soha ne tégy semmit”

„Valakinek vagy a tudományra vagy a családra van ideje, mindkettőre nem lehet.”

„Kedves Utókor! Ha nem lettetek igazságosabbak, békeszeretőbbek és általában véve értelmesebbek, mint amilyenek mi vagyunk (voltunk) – no, akkor vigyen el benneteket az ördög.”

„Ha egy új elmélet nem egy gyermekek számára is jól érthető, konkrét képből indul ki, akkor valószínűleg semmit sem ér.”

„A szerelem sokkal több örömet okoz, mint amekkora szenvedést a vágyakozás.”

„Minél sikeresebb lesz a kvantumelmélet, számomra az egész annál nagyobb hülyeségnek tűnik.”

„Sosem aggódom a jövőért. Mindig túl korán eljön.”

„Én mindenkivel egyformán beszélek, a szemetessel ugyanúgy, mint az egyetem elnökével.”

„Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztosan botokkal és kövekkel.”

„Aki még sosem követett el hibát, valószínűleg még sosem próbált semmi új dolgot.”

„Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket.”

„A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos.”

hirado

Hirmagazin.eu