forrás: MTI
Az észak-koreai állami média közölte, hogy az ország sikeres kísérleti robbantást hajtott végre egy hidrogénbombával szerdán. Nem sokkal korábban a dél-koreai és a kínai földtani intézet is arról számolt be, hogy emberi tevékenység, feltételezhetően robbanás okozta földrengést észlelt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság északkeleti részén.
„Miniatürizált” hidrogénbomba
Az állami televízióban közölt bejelentés szerint az ország „teljes sikerrel” tesztelt egy „miniatürizált” hidrogénbombát, amivel „újabb szintre lépett nukleáris ereje”. Phenjan azt is leszögezte: továbbra is fejleszteni fogja nukleáris programját, hogy „megvédje magát az Egyesült Államok ellenséges lépéseitől”. A KCNA hivatalos hírügynökségen keresztül közzétett közlemény mindazonáltal azt állítja, hogy Észak-Korea „felelősségteljes nukleáris hatalomként” fog viselkedni, és csak akkor fogja bevetni nukleáris fegyvereit, ha megsértik szuverenitását.
Megfigyelők meglepetésként értékelték a bejelentést.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető december elején utalt rá, hogy a kelet-ázsiai kommunista diktatúrának hidrogénbombája is van, de ezt az Egyesült Államok és Dél-Korea, valamint független szakértők is kétkedve fogadták. Az atommaghasadás elvén alapuló atombombánál sokkalta pusztítóbb erejű a hidrogénbomba, amely a magfúzióval vált ki robbanást; ugyanakkor sokkal nehezebb is létrehozni egy ilyen fegyvert.
A phenjani rezsim rendszeresen tesz ellenőrizhetetlen kijelentéseket a nukleáris fegyverkezés terén elért képességeivel kapcsolatban. Egyebek közt azt állítja, hogy atomfegyvereivel képes elérni az Egyesült Államok területét, ezt azonban a szakértők többsége egyelőre kizártnak tartja. Mindazonáltal az ország 2006 és 2013 között már végrehajtott három kísérleti atombomba-robbantást, amelyek nyomán nemzetközi szankciók sorával kénytelen szembenézni. Amerikai és kínai szakértők korábban úgy becsülték, hogy az ország 10-20 atomrobbanófejjel rendelkezhet.
Elemzők szerint ha a szerdai bejelentés igaznak bizonyul, vélhetően újabb szankciókra számíthat a kommunista diktatúra.
4,9 és 5,1 közötti erősségű földrengés volt
Phenjan közlése előtt másfél órával térségbeli földtani intézetek arról adtak hírt, hogy a Richter-skála szerint 4,9 és 5,1 közötti erősségű földrengést észleltek a felszín alatt kis mélységben Észak-Korea északkeleti részén, nem messze Kildzsu városától, amelynek körzetében található a legfőbb észak-koreai nukleáris kísérleti központ is. A földmozgást Dél-Korea, Kína és az Egyesült Államok földtani intézete, valamint az európai EMSC földrengéskutató intézet is észlelte.
Phenjan nem sokkal a földmozgásról szóló hírek megjelenése után közölte, hogy közép-európai idő szerint hajnali fél öt órakor „fontos bejelentést” fog tenni.
A „fontos bejelentés”
A kínai jelentések arról szóltak, hogy a rengés epicentruma a földfelszínhez viszonyítva „nulla kilométeres” mélységben, azaz közvetlenül a felszínen volt. Az amerikai földtani intézet (USGS) ugyanakkor arról számolt be, hogy a földrengés epicentruma 10 kilométerrel a felszín alatt volt. A jelentések alapján a földrengés epicentruma 30-50 kilométerre volt Kildzsu városától, amelynek körzetében található a legfőbb észak-koreai nukleáris kísérleti központ is. Phenjan ezen a területen hajtotta végre korábbi atomrobbantásait.
Szöul nemzetközi választ sürget
Dél-Koreában a hírek hallatán válságtanácskozást kezdett a nemzetbiztonsági tanács Pak Gun Hje elnökasszony vezetésével. A szöuli külügyminisztérium leszögezte, hogy a robbantás a Phenjanra kivetett ENSZ-szankciók megsértésének minősül, amelyre nemzetközi választ kell adni. A dél-koreai hadsereg pedig azt jelentette be, hogy fokozzák Észak-Korea katonai lépéseinek megfigyelését a történtek miatt.
A szöuli kormány közleményében úgy fogalmazott, mindent meg fog tenni, hogy északi szomszédja megfizessen a nukleáris kísérletért. Azt hangsúlyozta a szervezet, hogy Phenjan értesüléseik szerint sem az egyetlen szövetségesének számító Kínát, sem az Egyesült Államokat nem értesítette előre arról, hogy atomrobbantásra készülne.
Kína nem reagált
Kína még nem reagált a bejelentésre, de a Hszinhua kínai állami hírügynökség emlékeztetett rá, hogy Peking a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének pártján áll.
Japán határozott választ fontolgat
Abe Sindzó Japán kormányfő közölte, hogy Tokió „határozott választ” fog adni az észak-koreai lépésre, amely veszélyt jelent a szigetország biztonságára nézve. A Japán térségbeli biztonságpolitikai jelenlétének erősítésére törekvő Abe leszögezte, hogy országa nem fogja eltűrni, hogy Phenjan nukleáris fegyvereket hozzon létre.
Washington: Phenjan tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek
A washingtoni Fehér Ház annyit közölt, hogy tud a szokatlan földmozgásról és a phenjani bejelentésről, de egyelőre nem tudja megerősíteni az állítás valódiságát. Mindazonáltal Washington arra szólította fel Phenjant, hogy tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek, egyúttal pedig általában véve elítélte az ENSZ Biztonsági Tanács határozatainak bármiféle megsértését.
Diplomáciai források szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán tárgyalni fogja az állítólagos hidrogénbomba-tesztet. Elemzők szerint ha bejelentése igaznak bizonyul, vélhetően újabb nemzetközi szankciókra számíthat a kommunista diktatúra.
Nem most kezdték
Észak-Korea korábban három kísérleti atomrobbantást hajtott végre, a legutóbbit 2013 februárjában. Ezekről – hivatalos bejelentés hiányában – a robbantások által okozott földrengések nyomán szerzett tudomást a nemzetközi közösség.
Szintén szerdán, nem sokkal a földmozgás előtt a Yonhap hírügynökség egy dél-koreai tisztségviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy Észak-Korea tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétával hajtott végre kísérleti kilövést a múlt hónapban. Ezt ugyanakkor a Reuters brit hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó dél-koreai katonai források nem erősítették meg, szerintük ettől még messze van Phenjan.
Észak-Korea az utóbbi időben szakértők szerint azon dolgozott, hogy minél kisebb atomtöltetet tudjon előállítani, s ennek nyomán képes legyen ballisztikus rakétákat is felszerelni nukleáris robbanófejjel. Egyes megfigyelők szerint a legnagyobb hatótávolságú és legfejlettebb észak-koreai rakéták akár képesek lehetnek elérni az Egyesült Államok nyugati partját is, bár az észak-koreai atom- és rakétaprogrammal kapcsolatos információk valóságtartalmával kapcsolatban sok a kétely kutatók részéről.
A szerdai robbantás a korábbiaknál erősebb földrengést váltott ki: 2006-ban 3,7-es, 2009-ben 4,5-ös, 2013-ban pedig 4,9-es erősségű földmozgás követte az észak-koreai atomteszteket.
