9.6 C
Budapest
2024. április. 19. péntek
Home18+.. És mennyi mindent nem tudunk még a kínaiakról.. „Úgy éreztem magam,...

.. És mennyi mindent nem tudunk még a kínaiakról.. „Úgy éreztem magam, mint aki meghalt” – Emberi ésszel felfoghatatlan kínzásokról számolt be részletesen a kínai fogolytáborból szabadult nő – képek, videók, CNN-beszámoló, CNN-videó (18+)

Borzalmas kínzásokról, és rendszeres nemi erőszakról számoltak be a kínai átnevelő táborokból kiszabadult ujgur rabok. Tursunay Ziawudun törte meg a hallgatást, az ujgur nő maga is kilenc hónapon át volt rab egy ilyen helyen.

A szemtanúk szerint az őrök négyféle eszközzel alkalmaznak elektrosokkot az ujgur elítélteken: van szék, kesztyű, sisak, valamint sokkoló bot, amit általában a nők végbelébe dugtak fel használat előtt.

A gyomorforgató kínzásokról és nemi erőszakról elsőként Tursunay Ziawudun számolt be, aki kilenc hónapot raboskodott a kínai muszlim kisebbség, az ujgurok számára felhúzott titkos internálótáborok egyikében Hszincsiang tartományban.

Mindenki ezt olvassa most!

– Minden éjjel kiválasztottak néhány nőt a cellákból, akiket aztán megerőszakoltak. A férfiak öltönyt viseltek, nem egyenruhát, és mindig maszk volt rajtuk – mesélte a BBC-nek Tursunay Ziawudun (42), aki maga is többször sorra került. Válogatott kínzásokat és csoportos nemi erőszakot is át kellett élnie.

A kiválasztott ujgur nőket a tábor úgynevezett „fekete szobájába” vezették át. Ott más rabok a kapott parancsnak megfelelően levetkőztették őket, majd hátrabilincselték a kezüket. Ezt a munkát jellemzően a nem ujgur kisebbség tagjai végezték, a BBC-nek például egy egykori kazah elítélt mesélt erről a feladatról.

– Ezután ott kellett hagynom a nőt a szobában, és belépett egy kínai – egy rendőr, vagy valaki a táboron kívülről. Jó pénzt fizettek azért, hogy a legszebb fiatal rabokkal tölthessék el az időt – mondta a kazah Gulzira Auelkhan. Neki kellett kitakarítania a szobát is, miután a meggyalázott nőket visszavitték a cellájukba. A nők nem beszélhettek rabtársaikkal arról, ami velük történt.

Tursunay Ziawudun nem sok vizet zavart, mielőtt letartóztatták. Kazah férjével öt éven keresztül Kazahsztánban éltek, ám mikor vissza akartak térni Kínába, a beengedést követően a hatóságok elvették az útlevelét. Néhány hónappal később le is tartóztatták, és átnevelő táborba zárták.

Az első fogsága nem tartott sokáig, és nem is bántak vele rosszul. Másodjára 2018-ban jöttek érte. Egy 14 ágyas cellába zárták. Először nem értette, hova tűnnek éjszakánként a nők a zárkából, mígnem egy fiatal társával együtt őt is kiválasztották az őrök.

– Először egy külön szobába löktek be minket. Amikor meghallottam a sikoltozását, azt hittem, kínozzák. Fel sem merült bennem, hogy megerőszakolhatnak minket – mondta Ziawudun a BBC-nek. Mint kiderült, neki mind a kettőben része lett: a maszkos kínai férfiak szitkozódva egy elektromos sokkolót helyeztek föl a hüvelyébe, majd működésbe hozták a készüléket. A kínzást csak arra való tekintettel hagyták abba, hogy egy korábbi vallatása során szerzett sérüléseiből még nem épült fel teljesen.

Videók:

https://twitter.com/i/status/1356953630201552896

https://twitter.com/i/status/1356954901289594881

A különböző kínzási módszerekről egy üzbég nő, Qelbinur Sedik beszélt részletesen. Őt kínai nyelvtanárnak vitték az egyik ujgur átnevelő táborba, és amikor az első pletykák eljutottak hozzá, szabadabb mozgását kihasználva informálódni kezdett.

– Négy fajta elektrosokkot alkalmaztak a táborban. Volt a szék, a kesztyű, a sisak és sokkoló bot, amit általában a nők végbelébe dugtak fel használat előtt – mondta el Sedik az ujgur jogvédő Uyghur Human Rights Project szervezetnek. – A sikolyok visszahangoztak az egész épületben. Ebédszünetben, de még óra alatt is lehetett olykor hallani – vallotta a nyelvtanár.

Hasonló borzalmakról számolt be egy másik nyelvtanár, akit az átnevelőtáborba vezényeltek.

– A nemi erőszak mindennapos volt. Az őrök kiválasztották a fiatal lányokat, és elvezették őket – mondta Sayragul Sauytbay. A nő szemtanúja volt egy csoportos nemi erőszaknak, amit a fegyőrök nagyjából száz rab előtt hajtottak végre, hogy vallomást csikarjanak ki az áldozatból, és megfélemlítsék a többieket.

– Az őrök egymás után léptek oda hozzá, hogy közösüljenek vele. A többi fegyőr eközben árgus szemekkel leste a többi rabot, és bárki, aki közülük elfordult, behunyta a szemét, vagy akárcsak ökölbe szorította a kezét, kemény büntetésre számíthatott – idézte fel Sauytbay.

– Úgy éreztem magam közben, mint egy halott. Meghaltam – tette hozzá.

A kegyetlen bánásmód része volt az is, hogy rendszeresen ismeretlen eredetű pirulákat adtak be nekik, és 15 naponta valamiféle vakcinát fecskendeztek beléjük, ami zsibbadást és hányingert okozott. Állítása szerint sok nőt sterilizáltak is.

Tursunay Ziawudun sok rabtársához képest még így is szerencsésnek mondhatja magát, hiszen 9 hónap raboskodás után, 2018 decemberében váratlanul kiszabadult, több más olyan társával együtt, aki kazah férjjel vagy vérrokonsággal rendelkezett. Ennek hátterét ma sem érti. A kínai állam mindenesetre visszaadta az útlevelét, ő pedig Kazahsztánba menekült. Onnan sikerült az Egyesült Államokba utaznia, jelenleg Washington D.C.-ben él, a helyi ujgur közösségben.

Törökországi tömegtüntetés a muszlim ujgur kisebbséggel szembeni kínai bánásmód ellen Isztambulban 2019. december 20-án. / MTI/EPA/Tolga Bozoglu

Törökországi tömegtüntetés a muszlim ujgur kisebbséggel szembeni kínai bánásmód ellen Isztambulban 2019. december 20-án. / MTI/EPA/Tolga Bozoglu

A becslések szerint jelenleg is nagyjából egymillió ujgurt tarthatnak fogva hasonló átnevelő táborokban Kínában. A BBC szerint az ujgurok elleni brutális kampány azután kezdődött, hogy ujgur szeparatisták hét évvel ezelőtt terrorcselekményt hajtottak végre Hszincsiang tartományban.

Egy a New York Times-nak kiszivárgott irat szerint Hszi Csin-ping kínai elnök ezután utasította a helyi vezetőket, hogy „semmiféle könyörületet” ne tanúsítsanak az ujgur kisebbség iránt. Az amerikai kormány januárban „népirtásnak” nevezte a kínai fellépést, Kína ellenben „hazugságnak és abszurd vádaskodásnak” nevezte a tömeges fogva tartásáról és a rabok sterilizálásáról szóló híreket.

Kedveld és ajánld a Hirmagazin.eu Online Médiát!

blikk

Hirmagazin.eu

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

weblap4u banner
Pannon Work