Fontos gazdasági területeket vesztett el az eddigi harcokban Ukrajna. Sok más mellett fém- és gázlelőhelyeket, szén-, urán-, arany- és ércbányákat foglaltak el az oroszok.
Ha Ukrajna nem szerzi vissza ezeket a területeket, ásványkincs-lelőhelyei kétharmadának, s ezzel a nehéziparának is búcsút mondhat. A drámai ipari, gazdasági, pénzügyi helyzet tovább növelheti az ország kiszolgáltatottságát,
Egyre több információ érhető el az ukrán gazdaság állapotáról, ezekből pedig az a következtetés vonható le, hogy jelenleg rendszeres külföldi támogatás nélkül Ukrajna lényegében képtelen az önfenntartásra.
Tavasszal a kormányzat saját bevételei csupán a kiadások negyven százalékát fedezték, a költségvetés egyensúlyban tartásához havi 5-9 milliárd dollárra lenne szükség, a hiány az egeket verdesi, az ukrán GDP pedig idén akár 45 százalékkal is eshet. Az államadósság meredeken emelkedik, meg is duplázódhat, miközben Ukrajna lényegében csődöt jelentett, ugyanis hiteleinek átütemezésére kényszerült.
Repülőgép és számítógép
A gazdasági hanyatlás háború idején nem meglepő, ahogy egy esetleges államcsőd sem. A nagy kérdés az, hogy normalizálódhatnak-e a gazdasági adatok a harcok befejeztével. Különféle összegzések alapján Ukrajna helyzete ebből a szempontból sem a legjobb, az orosz betörés ugyanis értékes területeket vett el.
AMERIKAI BECSLÉS SZERINT DOLLÁRMILLIÁRDOKRA RÚG ANNAK AZ ÁSVÁNYKINCSNEK AZ ÉRTÉKE, AMELY IMMÁR OROSZ ELLENŐRZÉS ALATT LÉVŐ UKRÁN TERÜLETEKEN TALÁLHATÓ.
Ezek között 117 olyan fém- és ásványianyag-lelőhely van, amely nélkülözhetetlen a repülőgépek, valamint a számítástechnikai és elektronikai berendezések gyártásához.
Búcsú a nehézipartól?
A kimutatások szerint a gazdaság szempontjából lényeges területi veszteségek ezen felül is drámaiak. Ukrajna elvesztette szénipara 63 százalékát, gázlelőhelyei 42 százalékát és ércbányái 33 százalékát. Orosz kézre került ezeken túl egy-egy arany-, urán- és lítiumbánya, két titánérlelőhely és hat vasércbánya.
UKRAJNA ÁSVÁNYKINCSEI-LELŐHELYEI KÉTHARMADÁT IS ELVESZÍTHETI, HA NEM SZERZI VISSZA AZ ELMÚLT IDŐKBEN ELSZAKÍTOTT TERÜLETEKET. MINDEZ MÁSKÉPPEN MEGFOGALMAZVA AKÁR AZT IS JELENTHETI, HOGY UKRAJNA KÉPTELEN LESZ A JÖVŐBEN FENNTARTANI SAJÁT NEHÉZIPARÁT.
Az ukrán gazdaságban nemcsak a területveszteségek, hanem a háborús dúlás is jelentős kiesést okozott. Korábban az ukrán export a GDP negyven százalékát is elérte, a két legfontosabb termékkört pedig a gabona és a kohászati anyagok adták.
Utóbbi kapcsán képsorok sokasága járta be a világsajtót: a két legfontosabb kohászati üzem Mariupolban működött, ezek a harcokban majdhogynem a földdel váltak egyenlővé. De akadozik a gabonaexport is: az oroszok – egyes hírek szerint – jelentős mennyiségű betakarított terményt irányítottak saját országukba, a megmaradt áru kivitelét pedig jó ideig a fekete-tengeri hadi blokád akadályozta.
Bár július végén három kikötőből megindulhattak a gabonaszállító hajók, az idei ukrán gabonaexport így is éppen csak hogy eléri a tavalyi mennyiség felét.
Nőhet a külföldi befolyás
A kétségbeejtő államháztartási, ipari és gazdasági adatok láttán elemzők arra figyelmeztetnek, hogy mivel Ukrajna jelentős külföldi segítségre szorul, nőhet függősége, kiszolgáltatottsága, és elsősorban a tengerentúli befolyása.
magyarnemzet, origo
