Érsekcsanád község Bács-Kiskun megye déli részén, Bajától északra az 51.II.főútvonal mentén fekszik.
A község közigazgatási területe:
– belterület: 255 ha 2690 m2
– külterület: 5607 ha 6704 m2
Lakosainak száma 2001.szeptember 1-én 2910 fő.
0-5 év 170 fő
6-18 év 547 fő
19-35 év 747 fő
36-55 év 821 fő
56- évtől 633 fő
Vidékről a fiatal házaspárok betelepülése figyelhető meg. A lakosság száma stagnál.
Vallásközösségek: református, katolikus, nazarénus, baptista, hit gyülekezet.
A település nagyságához viszonyítottan az itt élő embereknek nagyobb a lehetősége a vallások közül választani, mint egy hasonló nagyságrendű másik település emberének. A református templom 1810-ben, a katolikus templom 1829-ben épült. A település egészségügyi ellátottsága jó. A Bíber János Általános és Zeneiskola, valamint a Napköziotthonos Óvoda a helyi igényeket kielégíti.
Közművelődési színtérként a Művelődési Ház, a Községi Könyvtár és Közösségi Ház, valamint a Szabadidőpark és a Sportpálya funkcionál.
Csanád első okleveles említése 1397-re vezethető vissza. Helyneve pusztán személynévből keletkezett, a tisztázatlan eredetű Sunad névből.
1910-ben Csanádot már Érsekcsanádként említik. A község már a középkorban is a kalocsai érsek földesúri hatósága alá tartozott. A török világ alatt nem pusztult el teljesen. Sárközhöz tartozik néprajzilag és demográfiailag is. A Sárköz eredetileg a Duna átellenes partján elterülő szomszédos táj összefoglaló elnevezése volt, de nemcsak földrajzi, hanem néprajzi választóvonallá is lett, ezért a két önálló tájat Tolna-megyei és kalocsai Sárköz néven különböztetjük meg egymástól. Még egy évszázaddal ezelőtt is a víz volt itt az uralkodó elem. A mocsárban nád, káka, sás és hínár burjánzott. A vízben valósággal nyüzsögtek a halak. A mocsári világot végül is sikerült meghódítani. A Duna szabályozásával Csanád átkerült a mostani helyére. Sok volt az erdő, nagy szántóterületek voltak, a halászat és a vadászat háttérbe szorult, valamint megkezdődött a földművelés, állattartás.
Napjainkban Érsekcsanád vállalkozásbarát település. Több mint 200 kis- és közepes vállalkozót tartunk számon. Gyakorlatilag minden harmadik-negyedik házból valaki iparűzési adót fizet. Színes felsorolást mutat az egyéni vállalkozók listája. Megtalálható itt a mezőgazdasági tevékenységtől pl. gyógynövény feldolgozástól, az autófényezőig számos szolgáltató tevékenység, többek között szobafestők, fodrászok, teherfuvarozók, virágkereskedők, a melegkonyhás vendéglátók. Legalább 20 Kft. és Bt. működik. Köztük a Graboparkett Kecskeméti Parkettagyártó Kft. is, amely legalább 50-60 érsekcsanádi lakosnak ad munkalehetőséget helyben. Az Érsekcsanádi Mezőgazdasági Szövetkezeten belül van a legnagyobb tojásüzem, ahol naponta 100.000 tyúktojás kerül ki.
Jelentős a baromfi és a pulykahús termelés.
Csanád soha nem volt zsellérközség. Húsz-harminc holdas földművesek és állattartók éltek itt és gyarapították vagyonukat, amikor pedig földjeiket elvették primőrkertészekként a háztáji gazdálkodásból éltek. Zöldmező beruházásként most van kialakulóban egy környezetbarát ipari övezet a falu déli szélén. Ide kíván visszatelepülni a városból a páncélszekrénygyár, amelynek 105 alkalmazottja közül 75 Érsekcsanádról ingázik.
Mit találhat a turista?

Érsekcsanád egészen rendkívüli adottságokkal rendelkezik. A Duna 4 km-re folyik a községtől. Rendszeres kompjárat köti össze a csanádi hajókikötőt a Veránka-szigettel, amely jelenleg a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tulajdonában van. A helyi önkormányzat már nyolc éve szeretné birtokába venni és hasznosítani.
A Duna számos lehetőséget ad a vízisportoknak, sporthorgászatnak és hajózásnak. Vadászati lehetőséget biztosít az ártéri erdő. A Duna parti töltésen Bajáról kiépített kerékpárúton könnyen megközelíthető a révkikötő, illetve a falu. A dunai út mentén a falutól kb. 500 méterre a DVCS (Kanális) mellett 400 hektáron helyezkedik el a kiépített Szabadidőpark. Rendezett, rendszeresen gondozott, füvesített terület, amely fásítva van és tavasztól őszig lehetőséget ad a strandolásra. Itt kap helyet a falu egyik legnagyobb rendezvénye a Csanádi Nyár Napja (Falunap).
2001-ben negyedik alkalommal került megrendezésre az immár hagyománnyá vált nyári nap. A színes programoknak, valamint a halfőzésnek egyre inkább nagyobb vonzereje van. Az idén, augusztus első szombatján már 200 bográcsban főtt a hal és kb. 5000 látogatója volt ünnepünknek. Nálunk a halfőzésnek nagy hagyománya van. Szinte minden házban hetente egyszer hal fő a bográcsban. Megvan hozzá a paprika, amelynek termesztése szintén csanádi jellegzetesség, valamint a jó bor is.
A legtöbb háznál még ma is van néhány hordó bor. A szőlőtermesztés is jellemző falunkra. Nem véletlen, hogy a Sümegi borászat is a falu szélén építette ki üzemét. Az itt feldolgozott szőlőből készült borok a világpiacon is megállják helyüket. A csanádi lakodalom még ma is elképzelhetetlen a házi készítésű borsoskalács és rétes nélkül.
Érsekcsanád gazdag hagyományokkal rendelkezik, közülük is kiemelkedik a népviselet ,valamint a néptánc. A bokrétás mozgalom több vonatkozásban is előfutára lett napjaink néptáncmozgalmának. A Gyöngyösbokréta mozgalomba, melyet Paulini Béla vezetett, Csanád a 30-as évekbe kapcsolódott be. Helyben Csuka Zsigmond tanító szervezte a csoportot. Kisebb kihagyások ellenére ma is él és működik a csoport. Vezetőjük a régi szokásokat állította színpadra (pl. szőlőőrzés, csöröglő, lakodalmas). Népviseletre a gazdagos viselet – a selyem, a bársony, az aranycsipke – jellemző. Szinte minden sárközi asszony tudott szőni, de az igazán szép darabokat csak a kiemelkedő tehetségű népművészek készítették.
2002-ben került sor az ünnepélyes Millenniumi zászlóátadásra. Ebből az alkalomból került felállításra a Közösségi Ház előtt egy un. őrangyal szobor, valamint a helyi iskolában emlékfal őrzi az itt tanító pedagógusok neveit. Az emlékzászlót dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke adta át a református templomban Felső István úrnak, aki a rendszerváltás óta községünk első polgármestere.
Gemenc:

Érsekcsanád területének nyugati részén 1345 hektár az 1996-ban létrehozott Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik.Ebből 612 hektár fokozottan védett.

Gemenci Tájvédelmi Körzetet 1977-ben hozták létre abból a célból, hogy Európa legnagyobb egybefüggő ártéri erdejét, annak páratlan állat- és növényvilágával megőrizze.

A Gemenc egyben maradását annak köszönheti, hogy a 19. század végén folyó szabályozási munkák idején a Kalocsai Érsekség nem lépett be az ármentesítő társulatba, így a gátat nem a Duna mentén, hanem attól távol, az érsekség határán építették meg.
Az érsekcsanádi Veránka -sziget 1893-ban jött létre, amikor a Duna-szabályozási munkák során levágták a Rezéti kanyarulatot. Az elmúlt több mint száz év alatt a Rezéti-Holt-Duna medre fokozatosan feltöltődött. A mai meder az eredeti térfogatának kb. egytizede.

Cím: Érsekcsanád Dózsa Gy. út 77.
Tel: +36 (79) 466 122
E-mail: [email protected]
Web: http://ersekcsanad.hu/