Home Tudástár Tudástár - minden érdekesség Erre emlékeznek igazából azok, akik majdnem meghaltak

Erre emlékeznek igazából azok, akik majdnem meghaltak

„Ezzel a tanulmánnyal túl akartunk lépni az érzelemmel teli, mégis rosszul megfogalmazott [halálközeli élmény] kifejezésen, hogy objektíve megtudjuk, mi is történik akkor, mikor meghalunk.” – Sam Parnia A kutatók kijelentették, hogy a halál egyedi megtapasztalása sokkal távolabb áll annál, amit „halálközeli élménynek” neveznek.

2015-08-11_065010

A halállal kapcsolatos visszaemlékezéseket, az úgynevezett OBE-t (out-of-body experience = testen kívüli élmény) vagy NDE-t (near-death experience = halálközeli élmény) gyakran tekintik hallucinációnak vagy illúziónak, az erre irányuló objektív kutatások pedig korlátozottak.

Az AWARE (AWAreness during Resuscitation) névre keresztelt átfogó kutatás 2008-ban a halállal kapcsolatos mentális tapasztalatok széles tartományát vizsgálta. A kutatók 2,060 szívmegállás esetét regisztrálták, 15 kórházban világszerte.

A szakértők a tudatos tapasztalatok érvényességét is tesztelték, először használva objektív markereket ilyen széleskörű kutatásban. Azt akarták megállapítani, hogy a tudatossággal összeegyeztetett testen kívüli élmények mennyire fedik a valós eseményeket, illetve, mennyire illuzórikusak.

Pontosabb terminológia

„A felfogással ellentétben, a halál nem csak egy bizonyos pillanat, hanem egy olyan – potenciálisan visszafordítható – folyamat, amelyet a szív, tüdő és agy működésének valamilyen súlyos betegség vagy baleset okozta leállása indít el.” – mondja Sam Parnia, a kritikus esetek ellátásának professzor asszisztense, a Stony Brook Medicine-től.

„Ha próbálkoznak a folyamat megállításával, akkor szívmegállásról beszélünk, ha pedig ezek a próbálkozások mégsem járnak sikerrel, akkor van szó halálról. Ezzel a tanulmánnyal túl akartunk lépni az érzelemmel teli, mégis rosszul megfogalmazott [halálközeli élmény] kifejezésen, hogy objektíve megtudjuk, mi is történik akkor, mikor meghalunk.” – nyilatkozta.

Parnia szerint többek között az alábbi következtetésekre jöttek rá:

Néhány szívleállás esetében az úgynevezett testen kívüli élményekkel (OBE) összeegyeztetett tudatos vizuális emlékek megfelelhetnek a valós eseményeknek.
Az esetek többségében az embereknek élénk halál élményei lehetnek, amelyeket viszont nem képesek visszaidézni az agyi károsodás vagy a gyógyszerek memóriára gyakorolt hatása miatt.

Az olyan, széles körben használt, de tudományos szempontból pontatlan kifejezések, mint a halálközeli- és testen kívüli élmények nem írják le teljesen a halál tényleges érzését. A jövő kutatásainak inkább a szívleállásra – ami biológiailag a halál szinonimája – kellene összpontosítaniuk, mintsem rosszul meghatározott orvosi kifejezésekre.
A visszaidézett halál alatti megtapasztalások megérdemelnek egy hiteles, elfogultság nélküli kivizsgálást.
A tanulmányban a szívleállást túlélők 39%-a számolt be tudatos észlelésről, de senki nem tudta világosan visszaidézni a történteket.

„Ez arra enged következtetni, hogy többjüknek lehetett még agyi aktivitásuk a történtek alatt, de elvesztették emlékezetüket gyógyulás után, vagy az agykárosodás, vagy pedig a nyugtatók miatt.” – magyarázza Parnia.

Amire ők emlékeznek

Azoknak, akik tudatosságról számoltak be, 46%-nak voltak átfogó mentális emlékei a halálról, amelyek nem voltak összeegyeztethetőek a szokásos halálközeli élményekkel. Ezek leginkább félelmetes, üldözéses tapasztalatok voltak.

Csak 9%-nak voltak a halálközeli élményekhez hasonló tapasztalataik és 2%-uk számolt be ezekkel összefüggő teljes tudatosságról, valamint az események világos visszaidézéséről, a „hallottak” és „látottak” alapján.

A felidézett mentális és kognitív élmények teljes listáján ilyenek szerepeltek:

félelem
állatok/növények
fényes fény
erőszak/üldözés
deja-vu
család
gyógyulás utáni események

Parina arra figyelmeztet, hogy a halál alatt vizsgált emberi elme tudatossága és állapota nagyon összetett és további vizsgálatokra van szükség ahhoz, jobban megértsük, mi is történik tulajdonképpen ebben az állapotban.
A kutatók szerint emellett még az is kérdéses, hogy a bármilyen szintű tudatosság vezethet-e olyan hosszú távú pszichológiai károsodásokhoz, mint a poszt-traumatikus stressz betegség.

Forrás: Arany gondolatok

Exit mobile version
Megszakítás