A két ország modernkori diplomáciai kapcsolata 1923-ban vette kezdetét. A centenárium céljából az idei és a jövő évben is több kétoldalú kulturális együttműködés lát napvilágot
– írja az infostart.hu
A török-magyar gazdasági viszony az elmúlt években egyre szorosabbá vált, folyamatosak az együttműködések Ankara és Budapest között – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány sajtóközleményében.
Törökország a Kelet-Mediterrán térségégének egyik legnagyobb gazdaságával rendelkező országa, a világ húsz legnagyobb gazdaságának egyike. GDP növekedésének éves üteme figyelemreméltó: 2015-ben 6,08 százalékos volt, 2021-ben pedig 10,99 százalékkal bővült a bruttó hazai termék. Ebben a növekedési trendben nagy szerepet játszanak a háztartási fogyasztások, valamint az import (a teljes GDP 32,5 százaléka) évről évre magasabb értéke.
A török gazdaság ugyanakkor komoly belső gondokkal is küzd: 2022 decemberében 64,3 százalékos volt a pénzromlás értéke. A közgazdászok szerint további hosszú távú problémát jelez a devizatartalékok kiapadása, amelynek nagy szerepe van az ország importszükségleteinek finanszírozásában.
A török gazdaság bővülésének szempontjából nagy szerepe van az export növelésének is. A török kivitelben az elmúlt évtized során sikerült emelkedést elérni, mindazonáltal az import mértéke még így is jóval magasabb, mint az exporté. A külkereskedelem szerkezetében jelentős a gépjármű kivitel mellett az egyes berendezések és gépek, vas- és fém termékek, ásványi anyagok és energiahordozók, és elektronikai eszközök exportja.
Magyarország és Törökország modernkori diplomáciai kapcsolata 1923-ban vette kezdetét, a centenárium céljából az idei és a jövő évben is több kétoldalú kulturális együttműködés lát napvilágot. A Törökországból hazánkba érkező import évről évre magasabb: míg 2010-ben 581,8 millió USD értékben érkezett török áru hazánkba, addig 2015-re ez az összeg közel megduplázódott (1 001,50 millió USD), 2020-ra pedig elérte az 1 888,60 millió USD-t.
A Magyarországra érkező import áru között főként gépjárművek, fém alkatrészek, elektronikai berendezések és textil-, valamint ruhaipari termékek szerepelnek. Magyarország járműalkatrészeket, vegyipari termékeket, számítástechnikai és műsorszóró berendezéseket, élelmiszert és fémárut szállít Törökországba.
A török-magyar együttműködések eddigi eredményeit jól tükrözi, hogy 2015 óta folyamatosan növekvő a hozzánk érkező török tőkebefektetések összege, amelyek jelentős része a feldolgozóiparba, valamint az energetikai és K+F fejlesztésekbe áramlanak.
2011 és 2020 között 361,7 millió eurónyi török tőke került kihelyezésre hazánkban. A legnagyobb török befektetők Magyarországon az alábbi társaságok:
- Ekol Logistic Szolgáltató Kft. – fuvarozás,
- Celebi Ground Handling Hungary Földi Kiszolgáló Kft. – Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér földi kiszolgálás,
- Metyx Hungary Kft. – műszaki textilgyártás,
- Yaris Kabin Hungary Kft. – traktor és földmunkagép kabinok gyártása.
A kétoldalú kereskedelmi forgalom 2022-ben rekordot ért el Magyarország és Törökország között, a hazánkban működő török társaságok közel 2200 embert foglalkoztatnak itthon. Az idei januári találkozó alkalmával Mustafa Varank és Szijjártó Péter miniszterek kilátásba helyezték a török befektetések további ösztönzésére a török honosságú VakiBank fióknyitását Budapesten, 2024-ben török-magyar kulturális évad rendezését, 2025-ben pedig a magyar-török tudomány és technológia évét tűzték ki.
Az elmúlt év energiaválsága során még nagyobb hangsúlyt kapott a Török Áramlat földgázvezeték, amelyen keresztül a tavalyi évben Magyarországra 4,8 milliárd köbméternyi gáz érkezett, ezzel a teljes fogyasztás mintegy felét fedezve.
(Nyitóképen: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszter, a Magyar-Török Gazdasági Vegyes Bizottság társelnökei a bizottság 8. ülésén a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. január 16-án.)
