A közép-európai országok két alaptípusra oszthatóak aszerint, hogyan viszonyulnak az Egyesült Államokhoz, de közös elem, hogy erős Amerikára van szükség – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke csütörtökön Budapesten, a Trump első éve – merre tart az Egyesült Államok és Közép-Európa szövetsége? című konferencián, amelyen egy, Magyarország mellett további tíz közép-európai államban végzett közvélemény-kutatást is bemutattak.
Németh Zsolt vitaindító előadásában úgy fogalmazott, azon az “indulatmentes állásponton” vannak Oroszországról, hogy agresszor, de Magyarország számára mégsem jelent közvetlen fenyegetést. Nem tagadják azonban, hogy “jól jön” a NATO biztosította, oroszokkal szembeni védelmi garancia.
A két viszonyulást ismertetve azt mondta, a lengyel alaptípus lényege szerint az Egyesült Államok létezésének értelme, hogy bármi áron védelmet nyújtson Oroszországgal szemben. Bár Lengyelország ma már nem hajlandó akármit megadni ezért a garanciáért, a balti államok talán még mindig igen – vélekedett.
Hozzátette, ezzel szemben a magyarok – akik ebben hasonlítanak például a szlovákokhoz és a csehekhez – nem hajlandóak olyan diktátumokat elfogadni, amelyek megakasztanák az ország fejlődését.
A két “nézőszögben” közös, hogy az Egyesült Államok legyen erős, és az majdnem mindegy, hogy mitől – fogalmazott Németh Zsolt, megjegyezve: ez különbség Nyugat-Európához és Amerikához képest, az ott élők számára ugyanis csupán akkor elfogadható az Egyesült Államok erőssége, ha az megfelelő ideológiai alapokon nyugszik.
Donald Trump amerikai elnök adminisztrációjára hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy kiszámíthatatlan, pedig valójában csak annyira az, amennyire minden üzletember: elmegy a falig – hangoztatta a fideszes politikus.
Úgy véli, az Egyesült Államok és Közép-Európa kapcsolatát alapvetően két szereplő, Donald Trump és Wess Mitchell európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkár nyilatkozatai határozzák meg a következő hónapokban.
Az amerikai elnök sokszor látogat Európába, ami magyar szempontból is örvendetes Németh Zsolt szerint. Azt mondta, összességében kedvező irányba mozdult el a mérleg nyelve, és ebben a döntő momentum Donald Trump varsói látogatása volt.
Wess Mitchellnek fontos Közép-Európa, tehát azt alapvetően barátként kezelik – jegyezte meg, hozzáfűzve: ha elfogadnák az ideológiai diktátumokat, akkor elakadna Magyarország elmúlt hét-nyolc évben elért fejlődése, amit nem szeretnének.
Németh Zsolt Donald Trump elnökségének kezdetét az eddigi legjobb rajtnak nevezte egy amerikai kormány és Közép-Európa közös történelmében, és arra szólított fel, hogy “ne rontsuk el” a folyamatot.
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője kutatási prezentációjában kiemelte: a közép-európaiak NATO-pártiak, de az Egyesült Államok megítélése egy árnyalattal negatívabb; a megkérdezettek többet várnak Donald Trumptól, aki nem számít népszerűnek a régióban.
A NATO-országokban tízből csaknem hatan (56 százalék) úgy nyilatkoztak, hogy inkább előnyös számukra a tagság. Kiugró a szervezet lengyel (92 százalék) és román (86 százalék) támogatottsága, de a magyar eredmény (60 százalék) is átlag feletti. A nem NATO-tag szerbek és osztrákok ugyanakkor szkeptikusak, utóbbiak egyötödnél kisebb arányban nyilatkoztak úgy, hogy országuknak inkább előnyös lenne, ha bekerülne a szervezetbe.
Az Egyesült Államok megítélése kevésbé pozitív: a megkérdezettek mintegy fele (48 százalék) van inkább jó véleménnyel az országról, de nem lebecsülhető azok aránya (43 százalék), akik negatívan tekintenek rá – közölte Fodor Csaba, jelezve: az Amerika-barátság is erősebb az átlagosnál Lengyelországban és Romániában. A magyarok véleménye inkább kedvező.
Azt mondta, magyarázat lehet az Egyesült Államok NATO-tagsághoz képest kedvezőtlenebb megítélésére Donald Trump alacsony népszerűsége, amelyben vélhetően a közép-európai országokban vele szemben tapasztalható rendkívül negatív médiakép is szerepet játszik. Az elnökről átlagosan az emberek mintegy ötöde (24 százalék) gondolkodik pozitívan, ez az arány magasabb például Lengyelországban (41 százalék) és Magyarországon (28 százalék). A leginkább elutasítóak az osztrákok (90 százalék) és a németek (82 százalék).
A kutatás külön kitért Soros Györgyre, akinek a személyét egy korábbi felméréshez képest többen ismerték (38 helyett 44 százalék), a legnagyobb arányban a magyarok. Minél inkább hallottak róla, annál kevésbé szimpatizálnak vele.
A relatív többség erősítené a politikai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, a gazdasági kötelékek megítélése pedig még pozitívabb – ismertette Fodor Csaba az országonként ezer ember megkérdezésén alapuló reprezentatív kutatás eredményeit.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy elkötelezettjei a közép-európai együttműködésnek.
Forrás: MTI
Képek: wikipedia
