A sertéslétszám apadása idén már a vágásszámokban is megmutatkozott: áprilisig az EU-ban átlagosan 9 százalékos volt a vágóhídra kerülő sertések számának csökkenése, de a többi vörös húsfélénél is ez a tendencia figyelhető meg Európa-szerte.
Magyarországon a visszaesés még ennél is drasztikusabb volt, ez pedig nem kedvez a magyar húságazatnak, a legérzékenyebben a sertéstenyésztőkön, rajtuk keresztül pedig rajtunk, fogyasztókon csapódik le mindez. Ezért sem érdemes abban bízni, hogy a sertéshús ára esetleg csökkeni fog az inflációval együtt, sőt az agrárközgazdászok szerint akár 30-40 százalékos drágulásra is számíthatunk.
A magyarok húsfogyasztását tekintve sertésből fogy a legtöbb, a KSH legfrisebb adatai szerint éves szinten 29 kilogramm, míg marhahúsból ebből szinte csak a tizede, 3 kilogramm fogy fejenként átlagosan. Nem csoda hát, ha a magyar embereket a disznóhús ára és annak változása foglalkoztatja a legjobban, különösen az árstop kivezetése óta. De érdemes a többi húsfajtára is vetnünk egy pillantást, hiszen a húságazatra gyakorolt hatásuk, a termelésmennyiség, az export és az import növekedése vagy épp csökkenése befolyásolja a termelői árakat, ez pedig a mi vásárlásainkon is lecsapódik.
Világszerte és az Európai Unióban is csökkent a húsfogyasztás
Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) augusztusban megjelent előrevetítése szerint az USA marhahústermelése 6 százalékkal csökkenhet 2023 harmadik negyedévében a 2022. július–szeptemberihez képest. Az USDA szakértői a hízóbika termelői árának 45 százalékos és a vágótehén árának 25 százalékos emelkedésére számítanak ugyanekkor. A belső fogyasztás csaknem 5 százalékkal, a marhahúsexport 8 százalékkal lehet kevesebb, míg a marhahúsimport közel 12 százalékkal növekedhet. Az USDA adatai szerint az Egyesült Államok marhahústermelése 4 százalékkal, borjúhústermelése 12 százalékkal csökkent 2023 január–júliusában 2022 január–júliusához viszonyítva. A szarvasmarhák vágása 3 százalékkal, a vágóállatok élősúlya 1 százalékkal mérséklődött. Az Egyesült Államokban a bika ára 6,41 dollár (USD)/kilogramm hasított hideg súly volt 2023 júliusában, 32 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az USA marha- és borjúhúskivitele 11 százalékkal maradt el 2023 január–júniusában a 2022. január–júniusihoz képest. Az élő szarvasmarha exportja 2 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban, a fő célpiacra, Kanadába 26 százalékkal több élő állat került. Az USA marha- és borjúhús-behozatala nem változott számottevően, míg élőszarvasmarhaimportja 11 százalékkal nőtt ezzel egy időben. Brazíliában a szarvasmarha ára brazil reálban kifejezve közel 26 százalékkal esett vissza 2023 augusztusában az előző év azonos hónapjának átlagárához képest. A Brazil Marhahúsexportőrök Szövetségének (ABIEC) adatai szerint Brazília marhahúskivitele 1 millió 202 ezer tonna volt 2023 január–júliusában, ami 4 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Kínába 604 ezer tonna brazil marhahús került, ami 7 százalékkal kevesebb a 2022. január–júliusban szállított volumennél.
Az Európai Unióban a fiatal bika „R3” kereskedelmi osztály vágóhídi belépési ára 4,80 euró/kilogramm hasított hideg súly volt 2023 augusztusában, 4 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A tehén „O3” ára 9 százalékkal, az üsző „R3” ára 1 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban.
Magyarországon visszaesett a marhahús forgalma
Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 776 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2023 augusztusában, nem változott számottevően 2022 azonos hónapjának átlagárához viszonyítva. A vágóüsző ára 14 százalékkal, a vágótehéné 24 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban.
Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2023 január–júliusában a szarvasmarha vágása 9 százalékkal csökkent 2022 január–júliusához képest. Az összes vágás több mint kétharmadát adó tehenek vágása 8 százalékkal volt kevesebb.
A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 2023 január–júniusában 1 százalékkal maradt el a 2022 azonos időszakitól. Magyarország élőmarha-importja 23 százalékkal nőtt. A marhahúsexport mennyisége 9 százalékkal, értéke 7 százalékkal csökkent. A marhahúsimport volumene 20 százalékkal, értéke 8 százalékkal esett vissza a megfigyelt periódusban.
Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 776 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2023 augusztusában, nem változott számottevően 2022 azonos hónapjának átlagárához viszonyítva. A vágóüsző ára 14 százalékkal, a vágótehéné 24 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban. A KSH adatai szerint a marharostélyos fogyasztói ára 26 százalékkal (4600 forint/kilogramm) emelkedett 2023 júliusában az egy évvel korábbihoz képest.
Magyarország elsősorban sertéshús-fogyasztó
Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 945 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2023 júliusában, ami 27 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 31 százalékkal volt magasabb ugyanebben az összehasonlításban.
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 10,5 százalékkal nőtt (11,5 ezer tonna) 2023 január–májusában a 2022. január–májusi mennyiséghez viszonyítva. Az élősertés-behozatal 3 százalékkal 26,3 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban.
A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 10 százalékkal csökkent (58 ezer tonna), ugyanakkor értéke 18 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban. A sertéshúsimport volumene csaknem 17 százalékkal (56,8 ezer tonna) esett vissza, míg értéke 23 százalékkal volt nagyobb.
Magyarországon – az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint – a disznóhús fogy a legjobban: világszerte Magyarország a 6. a sertéshús fejenkénti fogyasztásában (48,3 kilogramm), amely csak 7 kilóval marad el a legtöbb sertéshúst evő Hongkongtól, ahol egy évben egy főre 55,2 kilogramm sertéshús jut a Pénzcentrum összefoglalója szerint.
Ugyanakkor 2022 tavaszától jelentős növekedés indult el a vágósertések árában, amely a mai napig tart: az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a vágósertés termelői ára 900 forint körüli szinten mozog, ami a duplája a háború előtti szintnek,
de a 2022 februárjától egészen most augusztusig árstopos sertéscombot is már 1700 forintért tudják beszerezni a kiskereskedők szemben a tavaly februári, 900 forint körüli árral.
Folyik az árháború a boltokban
Jelenleg a sertéscomb kilója a KSH szerint átlagosan 1600 forintba kerül a boltokban, viszont Raskó György agrárközgazdász becslései szerint a sertéscomb fogyasztói ára is 30-40 százalékkal magasabb lehet a kötelező akciók nélkül átlagosan az árstop kivezetése óta.
Ráadásul elárasztotta az országot az import sertéshús, nagy tételben jelentek meg a Lidl polcain nemrégiben a németországi sertés darálthús-termékek. Csakhogy ezek a hasonló, de magyar gyártású árunál jóval olcsóbban kerültek forgalomba, ráadásul a német diszkontlánc jelentős, 13-17%-os akcióval kínálja őket – írta meg a Világgazdaság. Így például az 500 grammos, 30 százalékos zsírtartalmú kiszerelés 949 forintba kerül, miközben az ugyanilyen, de magyar származású termék már 1049 forint. A német áru árelőnye tehát 100 forint, mintegy 10%-os, más termékeknél az árelőny még ennél nagyobb is lehet. A jelenlegi, borotvaéles árversenyben ez lényeges különbség, és nehéz elképzelni olyan magyar vásárlót – még ha tudatos is -, aki ne a német árut választaná.
Az érem másik oldala az, hogy mi lesz a magyar sertés beszállítókkal: a hatékonyságnövelő fejlesztéseknek többük számára gátja az, hogy késlekednek az uniós források és magasak a hitelkamatok, így egyelőre maradnak a magasabb árak a hazai termékek esetében.
A legnagyobb konkurense kínálatára reagálva hirdet akciót az Aldi – derül ki a lánc legújabb prospektusából. Miután a Lidl kedvezményes árú német darált sertéshúst kezdett árulni, az Aldi ugyanezt tervezi, de a magyar beszállítóival együtt, az akció lényege az lesz, hogy a második terméket ingyen adják, írja a hvg.hu
Az akció mögött az árháború egy érdekes szála húzódik meg: az Aldi 2021 októberében vállalást tett, hogy az állandó kínálatában szereplő friss húsokat csak magyar beszállítóktól szerzi be. Később ezt több más friss termékre is kiterjesztette, a vállalást pedig más láncok, köztük egy hónappal később Lidl is követte, amikor arra tett ígéretet, hogy a magyarországi üzletei állandó kínálatában szereplő baromfi- és a sertéshúst magyar beszállítóktól szerzi be. 2022 elején – éppen az ukrajnai háború kitörését megelőző napon – az Agrárminisztérium már arról adott ki közleményt, hogy a három magyar tulajdonban levő kereskedelmi lánc is magyar termelésből származó friss sertéshúst kínál.
Az Aldi más stratégiát választott, a lánc – az Agrárminisztériummal tartott rendezvényén – két hete erősítette meg vállalását, amelyet a jobb minőség mellett a kisebb környezetterheléssel és a magyar gazdák támogatásával is indokolt. Erre utal a mostani akció is, amely egyébként része a kormány által előírt kötelező akciónak – ha már az arról szóló rendeletből kimaradt, hogy ezt magyar termékekkel kell a láncoknak folytatniuk.
Ahogy az a lenti ábrából is látszik, a 34. héten a csont nélküli lédig sertéscomb kilóára átlagosan 1631 Ft volt, a sertéslapockáé 1652 Ft, a csontos karajé 1600 Ft, a csontos tarjáé 1687 Ft, az oldalasé 1660 Ft, a dagadóé 1482 Ft, a darálthúsé pedig 1850 Ft. Ez a 33. héthez képest húsfajtánként mintegy 100-250 forintos áremelkedést mutat, tavalyhoz képest pedig akár 300-450 forintosat.
A nyers sertéshúsok (friss) és a darálthús (friss) kiskereskedelmi beszerzési ára Magyarországon
A vágósertés ára duplája a tavalyinak
Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 945 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2023 júliusában, ami 27 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest.
A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 31 százalékkal volt magasabb ugyanebben az összehasonlításban. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 21,5 százalékkal, a sertéscombé 6 százalékkal nőtt ugyanekkor.
A nálunk zajló sertéshúspiaci folyamatok döntően uniós eredetűek, hiszen a magyar árak alapvetően a német jegyzéshez kötődnek. Az EU piacát jelenleg a jelentős állománycsökkenés határozza meg, ami abból fakad, hogy a tavalyi évet megelőző másfél-két évben kedvezőtlen piaci viszonyok uralkodtak, és már tavaly sokan döntöttek úgy, hogy kevesebb sertést hizlalnak, vagy felhagynak ezzel a tevékenységgel. A decemberi adatok azt mutatták, hogy egy év alatt több mint 5 százalékkal esett az uniós sertéslétszám.
A magyar adat is hasonló volt, ugyanebben az időszakban 6 százalékos állománycsökkenést mutatott
– mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) elnöke.
Az állománycsökkenésből fakad egy nagyon erős áremelkedés az élősertés-piacon. Ez a sertéstenyésztőknek nagy segítség volt a tavalyi év második fél évétől, de a magasabb árak előbb-utóbb megjelennek a piacon, a fogyasztói árakban is. Ez utóbbi folyamat azonban még nem játszódott le teljesen, amit a KSH árai jól mutatnak, ez utóbbi szerint jelenleg a sertéscomb átlagára például augusztusban 1769 Ft.
Az élősertés-ár a tavalyi év elejétől az idei év első negyedévére több mint megduplázódott.
A német jegyzés ezalatt 1,2 euró körül volt kilogrammonként hasított súlyra vetítve, és ez az ár fölment 2,5 euróra. Hosszú idő után a múlt hét volt az első, amikor csökkent, 2,4 euró lett a jegyzés, ám az árcsökkenés ezen a héten nem folytatódott, maradt a múlt heti ár. A magyar árak követték ezt a folyamatot, és a tavaly év eleji 360 forintról mostanra 760-800 forintra nőttek. Ugyan az ármozgásban voltak kis tetőzések is, de az áremelkedés folyamatos volt, és – egy sor más agrártermékkel ellentétben – idén év eleje óta tart, mégpedig az akkori 660-670 forintról mintegy 15-20 százalékkal.
Dupla sertésár mellett másfélszeres húsdrágulás várható
Az élősertés-ár másfél év alatti duplázódásától elmaradva, ugyanebben az időszakban a húsok fogyasztói ára átlagosan 57 százalékkal emelkedett. Ez ugyan jelentős, de nem tükrözi a feldolgozói költségek növekedését
– mondta Éder. A készítményeknél szintén nem jött át a disznóárak duplázódása, hiszen ugyanebben az időszakban a kolbász 43, a párizsi 47, a virsli pedig 57 százalékkal drágult a boltokban. Ráadásul, mivel idén már erős nyomás van a termékpályákon, hogy az élelmiszerek fogyasztói árát ne hagyják növekedni, vannak olyan készítmények, amelyek január óta kicsit olcsóbbá is váltak – ilyen például a kolbász és párizsi –, miközben ugyanebben az időszakban a sertésár tovább emelkedett.
Annak ellenére, hogy áprilisig a vágásszám csak 2,4 százalékkal esett vissza, ebben a présben – az első negyedéves adatok szerint – a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat termelésének volumenindexe 21 százalékkal csökkent. A készítménygyártásban csak egy kicsit jobb a helyzet, ott 15 százalék a csökkenés.
Az importnak kedvezett az ársapka
Az ársapkában érintett szakmai szervezetek már tavaly jelezték, hogy a rögzített ár kedvezni fog az importnak. Ez sajnos beigazolódott: tavaly az árstop hatálya alá tartozó sertéscomb behozatala közel 50 százalékkal nőtt, majd idén májusig erre is rátett további 20 százalékot, vagyis közel másfél év alatt 70 százalékos importnövekedés következett be a sertéscombnál, amit nem lehet mással magyarázni, mint azzal, hogy az ársapka okozta veszteségek mérséklése érdekében a kereskedők próbáltak olcsó importot beszerezni.
Mivel – az előbbiekben taglalt okok miatt – Nyugat-Európában csökken a fogyasztás, az állomány és a vágásszám visszaesése ellenére keletkezhettek olyan készletek, amelyektől az európai üzemek igyekeztek alacsony áron megszabadulni.
Vagyis visszatért az évekkel ezelőtti jelenség, amit az utóbbi években a kiskereskedelmi láncokkal folytatott együttműködés kiiktatott, az ársapka viszont visszahozott
– magyarázta Éder. A húsipari cégek ebben a helyzetben biztosan veszteséget termelnek. Éder Tamás szerint a sertéshús így „kilóg” az általános élelmiszerpiaci trendből, és esetében azok a várakozások, amelyek szerint a húsoknál és a húskészítményeknél a közeljövőben az élelmiszer-infláció csökkenését segítő ármozgások lesznek, nem reálisak.
Ebben az ágazatban ellenkezőleg, inkább áremelkedésre kell számítani, mindaddig, amíg az élő sertés ára nem kezd el drasztikusan csökkenni.
A piaci prés okozta válságjelek eközben megjelentek a termékpályán. A hírek szerint ugyanis egyes kis- és közepes méretű vágóhidak esetében a fizetési időszak érdemben meghosszabbodott, ami miatt a sertéstenyésztők körében már vannak aggodalmak.
Ráadásul az egész magyar sertéságazatot negatívan érintheti, hogy Horvátországban több helyen is nagy sertéstelepeken lévő állományokban mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát. Ez azért fenyegető veszély, mert vannak olyan dél-magyarországi vágóhidak, amelyek vágási céllal hagyományosan Horvátországból hoznak be sertéseket.
Az sem túl megnyutató, hogy az elmúlt hetekben három gazdaságban is kimutatták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát Olaszországban, Pavia tartományában. Az érintett állományokat az olasz hatóság felszámolta, a Nébih pedig haladéktalanul elrendelte a szükséges elővigyázatossági intézkedést, írta meg az Agrárszektor.
Címlapkép: Getty Images
