Komoly problémák lehetnek a rizs nemzetközi piacán. A megszokottnál kevésbé csapadékos monszunidőszak és a gyenge termés miatt India ugyanis még korábban exporttilalmat rendelt el a hántolt rizsre, és 20%-os exportadóval sújtja a különböző rizsfajták kivitelét, hogy megfékezze a drágulást.
Ez azonban a rizs világpiaci árának emelkedéséhez vezethet, ami hatással lehet a búza és a kukorica áraira is.
Mintegy 20%-os exportadót vetett ki a különböző rizsfajtákra India. Az ázsiai ország a világ legnagyobb rizsexportőrének számít: több mint 150 országba szállít, ám a most bejelentett kiviteli korlátozás világszerte súlyos csapást mérhet a már amúgy is csúcson lévő élelmiszerárakra – olvasható a Világgazdaság oldalán. A nemzetközi megfigyelők szerint az új exportvám csökkentheti az indiai rizs népszerűségét, és a konkurens thaiföldi és vietnami készletek felé fordíthatja a vevőket. Ez pedig jó hír lehet az említett két országnak, hiszen amúgy is érdekükben áll a kivitel felpörgetése, illetve az árak növelése.
Az indiai rizsexport volumenét jól mutatja, hogy tavaly 21,5 millió tonnás rekordot ért el a kivitel, ami önmagában több, mint amennyit a következő négy termelő (Thaiföld, Vietnam, Pakisztán, Egyesült Államok) összesen piacra dobott. Az azóta hatályba lépett új rendelet azonban nem vonatkozik az előfőzött és a basmati rizs kivitelére, viszont megtiltja a hántolt rizs exportját, amit eddig néhány szegény afrikai ország vásárolt előszeretettel. A tilalom Kínának is betesz, ugyanis a távol-keleti ország volt a hántolt rizs legnagyobb felvásárlója, 2021-ben 1,1 millió tonnát rendelt belőle. Ez egyébként a tápértékét tekintve nem rosszabb az egyéb kategóriába sorolt rizsféléknél, viszont kisebb szemű, és ez csökkenti a népszerűségét. Ezt a fajtát főként takarmányozásra használják. A vám a fehér és a barna rizst érinti, amely az indiai export 60%-át adja.
A vám miatt az indiai rizs versenyképtelenné válik a világpiacon, emiatt a kivitele legalább 25%-kal eshet vissza a következő hónapokban – mondta Himanshu Agarwal, India legnagyobb rizsexportőr cége, a Satyam Balajee ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a kereskedők azt szeretnék elérni, hogy legalább a már megkötött szerződéseket ne érintse a 20%-os pluszteher, mivel sem a vevők nem fizethetnek 20%-kal többet, hiszen rögzített áron aláírt szerződéseik vannak, sem az eladók. Utóbbiak nem számíthattak arra, hogy exportvámot vet ki a kormány a terményre.
Az új szabályozás a globális piacra is hatással lesz, ugyanis India adja a rizsexport több mint 40%-át, megelőzve fő riválisait: Thaifölddet, Vietnamot, Pakisztánt és Mianmart. Ugyanakkor India rizstermesztéséről is aggodalomra okot adó hírek érkeznek, a kulcsfontosságú rizstermelő államokban, így Nyugat-Bengálban, Biharban és Uttar Pradesben az átlag alatti csapadékmennyiség következtében kisebb termés várható.
India az idén már betiltotta a búzaexportot és korlátozta a cukorszállításokat is. A kormány még tavasszal döntött a búza kiviteli tilalmáról, az után, hogy korábban 10 millió tonnás rekordtermést célzott meg, ugyanis az orosz–ukrán háború miatt a piacon attól tartottak, hogy kiesik a világ egyik vezető búzaexportőre, Ukrajna. Ugyanakkor már akkor hangsúlyozták a kormánytisztviselők, hogy az ellátásbiztonsághoz szükséges mennyiség kivitelét nem korlátozzák, a döntés az esetleges felhalmozás ellen irányul.
Egy kereskedőcég vezetőjének elmondása szerint az idén valamennyi élelmiszernövény ára emelkedett, most a rizs is felzárkózik hozzájuk. A szakemberek abban egyetértenek, hogy az indiai döntés tovább emeli az alapvető étkezési alapanyagok piaci árát, illetve drágulást indít el a búza és a kukorica piacán, tovább mélyítve az élelmiszer-inflációval kapcsolatos aggodalmakat. Az utóbbi időben jelentősen emelkedett a rizs ellenértéke a világpiacon. A mértékadó chicagói árutőzsdei jegyzés az idén 19%- körüli ralin van túl.
