Erdogan szerint Putyin egyértelműen az ukrajnai háború mielőbbi lezárására törekszik. A török elnök kissé rejtélyesen csupán annyit mondott „jelentős dolog” fog történni.
Erdogan arról számolt be, hogy a Vlagyimir Putyinnal folytatott legutóbbi megbeszéléseken végig az volt a benyomása, hogy „a lehető leghamarabb véget akar vetni ennek”. Ez nem is csoda, hiszen az ukránok ebben a hónapban sikeres ellentámadások sorát hajtották végre, melynek következtében jelentős területeket foglaltak vissza az oroszoktól. A török vezető egyébként múlt héten találkozott Putyinnal Üzbegisztánban, ahol elmondása szerint „nagyon kiterjedt megbeszéléseket” folytattak.
Erdogan szerint „minden kétséget kizáróan” nem tartanak meg semmit az oroszok az Ukrajnában megszállt területek közül és hozzátette, hogy a megszállt területeknek bizony vissza kell kerülniük Ukrajnához. A török elnök véleménye nem biztos, hogy kiterjed a Krím-félszigetre, melyet még 2014-ben annektált Oroszország.
A török elnök egyébként azt is elkotyogta, hogy nagyszabású fogolycsere készül a két háborúzó fél között, mely során akár országonként 200 katona is visszatérhet az övéihez. A cserével kapcsolatban Putyin állítólag nem árult el további részleteket, viszont elárult mást:
Tegnap az orosz Parlament (Duma) több törvényjavalatot is elfogadott, melyek egy esetleges hadiállapot ideje alatt elkövetett bűncselekmények retorzióját szigorítják.
Mindemellett arra is készülnek, hogy hivatalosan is elcsatolják Luhanszkot, Donyec megyét és Herszont Ukrajnától.
Az új törvények illetve a területek elcsatolásának terve azért aggasztó, mert ezek mind egy hadiállapot lehetőségét mutatják. Mint az köztudott, az Ukrajnában dúló harcokat az oroszok jelenleg nem ismerik el háborúként, hanem különleges katonai műveletnek „becézik”.
Ezzel a kommunikációs fogással tartanak távolságot a keleti harcoktól. Ha azonban a területeket végleg el akarják csatolni, akkor „a Kremlnek az orosz katonai előírások alapján hadüzenetet kell küldenie Ukrajnának és mozgósítást kell hirdetnie” – írja a Portfolio.
A hadüzenet és a mozgósítás lehetőségének gyanúját erősítik az újonnan elfogadott törvények is, amik ugyebár kizárólag akkor lesznek érvényesek, ha Oroszország hadban áll.
Ahogy, arról a Moscow Times beszámolt, az új törvények szerint az önkéntes megadást és a fosztogatást 10, illetve 15 év börtönnel büntetik, a dezertálásért akár 10 év is járhat, a hadkötelezettséget megtagadókat háború idején pedig akár három évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják majd.
blikk, portfolio, moscowtimes
