Tovább nőtt a feszültség Törökország és az Európai Unió között a migrációs válság miatt.
A török elnök azzal fenyegeti az EU-t, hogyha nem kapja meg a korábban megígért hatmilliárd eurós támogatást, megnyitja a kapukat a Törökországban várakozó négymillió migráns előtt.
Görögország partjaihoz egy hónap alatt több mint 9300 migráns érkezett Törökországból. A migrációs nyomás azóta nőtt meg drámaian az Égei-tengeren, amióta Törökországban egyre nagyobb az elégedetlenség az országban várakozó több mint négymillió migráns miatt – hangzott el az M1 Unió28 című műsorában.
A törökök a bevándorlókat okolják a gazdasági megtorpanásért
A török lakosság a bevándorlókat hibáztatja a gazdasági megtorpanásért és a növekvő munkanélküliségért. Szakértők szerint ez is az oka annak, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök szeptember elején megint azzal fenyegetett, hogy megnyitja az utat a szíriai migránsok előtt Európa felé.
A török elnök szerint ugyanis az Európai Unió a 2016-os migrációs paktumban megígért hatmilliárd eurónak csak körülbelül a felét folyósította. Az EU és Törökország 2016-ban kötött megállapodást, amelynek értelmében Törökország vállalta, hogy az országa területén tartózkodó mintegy 3,6 millió illegális bevándorlót
nem engedi tovább az unió területére.
Ennek fejében a törökök egyfelől anyagi támogatást kértek, másfelől vízummentességet a török állampolgároknak. Azonban mind az unió, mind a török fél úgy gondolja, hogy ez a megállapodás nem működik – mondta Palóc André, a Századvég elemzője.
Az Európai Bizottság szerint Törökország nem tartja vissza kellő mértékben a migránsokat. A török fél pedig azzal érvel, hogy a hatmilliárd eurós költségkeret nem elegendő a migránsok segélyezésére, a menekültközpontok fenntartására. Erdogan szerint Törökország eddig összesen 40 milliárd dollárt költött a szíriai menekültekre – közölte a tényeket Palóc.
Törökország kihasználja zsarolási potenciálját?
Várható volt, hogy abban a pillanatban, amint Törökországnak nem áll érdekében, hogy a migrációs áradatot távol tartsa Európától – valószínűleg kihasználva zsarolási potenciálját és tárgyalási pozícióit – úgy fog fellépni az Európai Unióval szemben, ahogy egyébként Európának ez nem lenne érdeke.
Már 2015–16-ban látni lehetett, hogy nem az az egyetlen megoldás, hogy Törökország visszatartsa az Európai Unió országai felé tartó illegális bevándorlókat. Ez csak részmegoldás, rövid távú megoldása a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező migrációs nyomásnak – közölte Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.
Megnőtt az illegális bevándorlók száma
Az uniós tagállamokra nehezedő migrációs nyomás a konfliktus óta jelentősen megnövekedett. Az EU-ba tartó migrációs útvonalon megnőtt az illegális bevándorlók száma, az érintett tagországok 9 százalékkal több, közel 13 ezer tiltott határátlépést regisztráltak augusztusban, mint az azt megelőző hónapban.
Palóc André szerint ezek az adatok is azt mutatják, hogy sürgető a megállapodás megkötése az EU és Törökország között. Azt látjuk, hogy az uniónak vannak lehetőségei, hogy megoldja ezt a kérdést. Egyfelől meg kellene erősítenie a külső határvédelmét, és sokkal fokozottabb és
erősebb határvédelmi politikát kellene folytatnia.
Másfelől, újra kell tárgyalni az Európai Unió és Törökország között a meglévő megállapodást, amely olyan paktumot eredményezne, amely mindkét fél számára elfogadható és betartható lenne a jövőben – tette hozzá.
A megállapodást sürgeti az is, hogy jelenleg mintegy 24 ezer illegális bevándorló tartózkodik a görög szigetek túlzsúfolt befogadó központjaiban. A görög kormány, hogy enyhítse a túlzsúfoltságot, szárazföldi táborokba költöztette azokat a bevándorlókat, akik esélyesek arra, hogy elfogadják menedékkérelmüket.
A migrációs nyomásra valós megoldást kell találni
Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint is az átmeneti megoldások helyett meg kellene erősíteni a határzárat az EU külső határainál. A megoldás az, amit a magyar kormány tett 2015-ben, amikor fizikailag lezárta déli határát. Ezt kellene megtennie mindenkinek, aki az Európai Unió tagja, és sérülékenyek a határai a migrációs nyomás miatt – mondta Törcsi Péter.
Nyilvánvalóan érdemes Törökországgal valamiféle megállapodást kötni, de ez nem lehet a végleges megoldás, hiszen látjuk, hogy az uniós–török megállapodás a kezdetekben is
törékeny megegyezés volt.
Törcsi Péter hozzátette, a migrációs nyomás továbbra is jelen van, csak az útvonalak változtak meg.
Az ENSZ menekültügyi ügynöksége szerint hároméves csúcsot ért el az idén Görögországba érkezők száma: csaknem 36 400 migráns érkezett januártól szeptemberig az országba, közülük 28 ezren az Égei-tengeren keresztül.
Törökország saját érdek vezérli
Belpolitikai és külpolitikai vonatkozásai is vannak a török államfő azon bejelentésének, hogy megnyitja a határokat a szíriai menedékkérők előtt, ha nem kapja meg az EU által előírt uniós forrásokat – erről beszélt Tarik Demirkan, a Türkinfo főszerkesztője az M1 műsorában.
Úgy véli, a források hiánya inkább hátrébb szorul ebben a kérdésben, Törökország számára ugyanis sokkal fontosabb a szíriai beavatkozás. A most zajló kiegyezési folyamatokban a törökök fontosabb szerepet akarnak betölteni, és a
saját érdekeiket akarják érvényesíteni Szíriában.
Szerinte az egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a török-szír határ mentén ne jöjjön létre egy autonóm kurd terület. A határok mentén a törökök ugyanis semleges területeket szeretnének az Amerikai Egyesült Államokkal együttvéve. Hozzátette, Törökország azt is szeretné, ha Szíriában kialakulna a rend, és háborúmentes övezet lenne.
m1
