Különleges programon járt a Kék bolygó magazin stábja. Az ötödik alkalommal megszervezett Ökopszichológiai Napnak a műsorban már korábban bemutatott Kapcsolat Lovasterápia és Tréningközpont adott otthont.
Ott gyűltek össze az ökopszichológia hazai képviselői és a téma iránt érdeklődők.
Molnos Zselyke, az Ökopszichológiai Intézet társalapítója a műsorban elmondta, hogy a legtöbb felnőtt ember lineáris gondolkodással bír: a döntések és az állítások határozzák meg a mindennapjainkat. Hozzátette: efölött még van három szintje a gondolkodásnak. A rendszerszintű gondolkodásnak létezik a korai formája, van a fejlett rendszer szintű gondolkodás, valamint az a szint, amikor már rendszerek rendszereiben tudunk gondolkozni, és azokat értelmezni tudjuk.
Cél a kapcsolat helyreállítása az ember és a természet között
Az ökopszichológia a pszichológia eszköztárával dolgozik a természet és az ember ősidőktől erős kapcsolatának helyreállításán. Molnos Zselyke megjegyezte, hogy az erdőfürdőn tudatosan azon dolgoznak a résztvevők, hogy összefüggéseket észleljenek, mintázatokat lássanak meg és kapcsolatokat vegyenek észre, így lassan egy rendszer bontakozik ki a szemük előtt.
A szakmai rendezvényen a pszichológiai, az ökológiai és biológiai előadások mellett természetvédelmi dilemmákkal is találkozhattak a résztvevők. Emellett az ökopszichológia gyakorlati módszereivel is megismerkedhettek.
Az erdőfürdő egy pszichológiai módszer, amely Japánban jelent meg az 1980-as években. A célja a japán lakosság mentális egészségének a javítása volt. A szakértők azt vallják, hogy az erdő nemcsak egy terápiás környezet, hanem egy partner, egy élőlény, aminek a tudományos adatokkal gazdagított megismerése hozzásegít ahhoz, hogy az erdőfürdő folyamatában ez a kapcsolódás gazdagabbá váljon.
Nézőpontváltásra ösztönöznek a feladatok
Az ökopszichológia képviselői azon dolgoznak, hogy újra kapcsolódjunk a természethez, és a védelmét, megóvását egyéni felelősségként kezeljük. Novák Bálint pszichológus szerint a természettel való kapcsolatot is úgy kell építeni, ahogy az emberekkel szoktuk.
Az erdőfürdő során a résztvevők iránymutatást kapnak, amelyek abban segítik őket, hogy jobban megismerjék az erdőt. Az erdőről általában az a kép él, hogy egy állandó világ, pedig ez nem így van, nagyon is változik – mondta el Gálhidy László, a WWF erdővédelmi programvezetője.
Az erdőfürdőzőknek hangokat, illatokat, formákat, színeket kell keresniük, követniük, megfigyelniük, miközben összefüggésekre lelhetnek a környezetről és önmagukról egyaránt. Az intézet pszichológusa hozzátette, hogy ezek a feladatok segítenek más nézőpontból tekinteni a természetre. Hozzátette, hogy ez egyben egy jelenlét gyakorlat is: minél inkább jelen lenni és feloldódni ebben a közegben.
Erdei séta a testi-lelki egészségért
Az ökopszichológia képviselői úgy tartják, hogy az empátia, és annak a tudata, hogy részei vagyunk a természetnek komoly segítség a természetvédelemben is. Éppen ezért azt javasolják, hogy ismerjük meg jobban a minket körülvevő természeti értékeket. Ez ráadásul nemcsak kellemes program, tudományos tény, hogy egy erdei séta a vérnyomást, a stresszhormonszintet és a pulzusszámot is csökkenti.
Forrás: hirado.hu
