A vadgazdálkodás aktuális kérdései címmel rendezett konferenciát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az idei FeHoVán. Több perspektívából világítottak rá a szakma legfontosabb témaköreire.
A szakmai fórum a vadászatra jogosultak és a gazdálkodók együttműködését igyekezett segíteni, ez ugyanis a sikeres vadgazdálkodás egyik legfontosabb előfeltétele.
(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
„Van egy nagyon jó vadászati törvényünk, van egy nagyon jól működő vadászati ágazatunk, és egy vadászati világkiállításra készülünk. Fontos, hogy azok a gazdálkodók, akiknek a területein vadak élnek, elfogadják azt, hogy a vad ott él, és ha a vad kárt okoz, akkor egy egységes szempont alapján a vadkárt elbírálják” – mondta Luzsi József, a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara alelnöke az M1 Magyar gazda című műsorában.
Túlszaporodnak a nagyvadak
Az elmúlt években az ágazat számos új kihívással szembesült. Ilyen az afrikai sertéspestis megjelenése, az aranysakál elszaporodása, az alföldi őzek pusztulása vagy a dámbikák agancstőgyulladása. Gondot jelent az apróvadak állományának csökkenése és a nagyvadak túlszaporodása is.
„A vaddisznóállomány országosan rendkívüli mértékben elszaporodott
azokon a területeken is, ahol egyébként nem lenne helye. A túlszaprodott gímszarvasállomány az állomány minőségére is negatív hatással van. Oda kell figyelnünk, hogy a magyar vadgazdálkodás egyik vezér vadfaja, a gímszarvas hosszú távon is ezen a szinten megőrizhető legyen. Az apróvad sajnos – itt gondolok a fácánra, nyúlra, fogolyra, különböző vízivadakra – rendkívüli mértékben csökken” – mondta Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke.
Hazánk vadállományának megfelelő szabályozása, illetve genetikai értékeinek megóvása rendkívül fontos feladat. Az Agrárminisztérium aktívan részt vesz a megoldások keresésében, többek között a tájegységi fővadászi rendszeren keresztül.
A magyar vadállomány fenntartása, óvása a fő feladat
„A tájegységi fővadászok segítik a vadgazdálkodók, a vadgazdálkodással foglalkozó vadásztársaságok, erdőgazdaságok szakmai munkáját. Tanácsadó testületként is működnek, elkészítették csaknem 1400 vadásztársaság vadgazdálkodási üzemtervét is, és folyamatosan rendelkezésre állnak a vadgazdálkodóknak. Ezenkívül az Agrárminisztérium több tízmillió forintos vadgazdálkodási pályázattal segítette a vadásztársaságok, a vadgazdálkodók munkáját az elmúlt években – mondta Zámbó Péter, az Agrárminisztérium államtitkára.
Hozzátette,
a magyar vadállomány minőségét tekintve is világhírnek örvend.
Ennek a világhírű vadállománynak a fenntartása, megtartása, kezelése, óvása, védése, hasznosítása elengedhetetlen feladata minden vadásznak, erdésznek Magyarországon.
A természet és az élőhely védelme elsődleges cél
A változó környezeti viszonyok a vadon élő állatok élőhelyét is érintik. A korszerű vadgazdálkodás kulcsa a természet és az élőhely védelme. A legújabb kutatások arra irányulnak, hogy felmérjék a vadak viselkedését az élőhelyek hatékonyabb kezelése és a vadállomány megfelelő szabályozása érdekében.
„Az erdei vadkárok alapvizsgálatai mindig arról szóltak, hogy megnézzük, mivel táplálkoznak az erdei csülkös vadfajok, és ehhez képest már tovább tudtunk lépni.
Az ember jelentős élőhely-átalakító tevékenységet folytat,
a nagyvadfajok pedig a viselkedésüket a régmúltból hozták, és ha úgy tűnik, hogy számunkra nem megfelelően viselkednek, ha megértjük őket, miért így viselkednek, sokkal több lehetőségünk van arra, hogy kezeljük a fennálló problémákat” – mondta Katona Krisztián, a Szent István Egyetem vadvilágmegőrzési intézetének egyetemi docense.
Az elmúlt években a vadgazdálkodási alapon keresztül körülbelül 1,7 milliárd forintot fordítottak élőhelyfejlesztésre, ragadozógyérítésre, etetők építésére, illetve a fácán- és fogolyállomány növelésére.
A címlapfotó illusztráció.
M1, Hirmagazin.eu
