Természetes ellenségek hiányában ezek a nem őshonos állat- és növényfajok gyorsan elszaporodnak, miközben elfogyasztják vagy kiszorítják élőhelyükről az őshonos élőlényeket.
A klímaváltozás miatt az elmúlt két évtizedben olyan állat- és növényfajok jelentek meg a Kárpát-medencében, amelyek más kontinensekről, például Amerikából vagy a Távol-Keletről származnak. Ezek elterjedésében közvetett módon az emberek is kiveszik a részüket: ezek az élőlények észrevétlenül képesek megbújni a nagy távolságról érkező áruk csomagolóanyagában vagy a turisták poggyászaiban.
Az Országos Erdészeti Egyesület ezért kampányt indított a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy mennyire fontos erdeink és a bennük található őshonos állat- és növényvilág sokszínűségének védelme a klímaváltozás negatív hatásaival szemben tanúsított ellenálló képességük miatt.
Az idegenhonos fajok egy része hamar elszaporodik, agresszíven terjeszkedő, úgynevezett inváziós faj. Természetes ellenségeik és fogyasztóik hiányában képesek kiszorítani az őshonos fajokat, így egész tájegységek arculatát is képesek átalakítani.
A növények között ilyen faj például az ártereken elterjedt zöld juhar. De a japán keserűfüvet is megemlíthetjük, amely a kertekből kivadulva jelent meg kiirthatatlan foltokban a magyar erdők szegélyein, kiszorítva az ott honos cserjefajokat, mint a kökény, a galagonya vagy a vadrózsa.
A jövevény rovarok pedig a hazai növényvilág új fogyasztói. A legtöbb esetben nem lehet előre jelezni megjelenésük hatásait, de már az új fajok számában bekövetkező robbanásszerű növekedés is fokozott óvatosságra int.
Forrás: Klímaváltozás.oee.hu
