A Csepel-szigeten megtelepülő honfoglaló magyar törzsek és nemzetségek a Dunán átkelve 896 táján érték el Ercsi területét. A település történetének első írásos emléke az Árpád-korból származik. A Szent István által alapított Bakonybéli apátság javadalmai között 1037-ben megemlítik az ercsi halászatot is. III. István uralkodása alatt Tamás nádor Szent Miklós tiszteletére bencés monostort építtetett 1166-ban a Duna bal partján, az akkori Ercsi szigeten, melyet egy kis Duna-ág választott el a Csepel-szigettől. Az alapítót is itt temették el 1186-ban.A kis sziget, melyet a korabeli források „insula beati Nycholai, insula Thomae, illetve Locus Secretus” néven említenek, mára már a Csepel-szigetbe olvadt. Hiteles forrásban a terület először 1233-ban szerepel Ercz alakban. 1238-ban IX. Gergely a pápai tulajdonban lévő monostort a karthauziaknak adta. A tatárjárás után a toplicai monostor filiája lett. A 13. század 2. felében háromhajós temploma egy kereszthajóval bővült, évi jövedelme tíz márka volt. A rend birtokai a Váli-völgyben feküdtek.
A XIII. sz. elején a monostor már apátság volt, amelyet kezdetben bencések majd a ciszterciták lakták, de az Árpád-házi királyoknak is gyakran volt tartózkodási helyük. IV. Béla és fia V. István is innét keltezett és kiadott hártyaokiratokat. A tatárjárás is, de a törökdúlás végleg megpecsételte a monostor sorsát, falai rombadőltek, lakói elpusztultak vagy elmenekültek. Az ercsi apátság címében ma is él, falaiból épült Szigetújfalu temploma, romjai a mai révháztól Pest felé kb. 300 m-re még az 1960-as évekig hirdették egykori fényét.
A XIV. század elejétől többféleképpen írták a falu nevét. 1303-ban Erchey, 1318-ban Erche, 1331-ben Erchy, 1456-ban Erch, a török időkben Erdzsin, a XVIII. század közepén Ertsi, Erchi, majd a XIX. században Ercsény néven említik.
Forrás: www.ercsi.hu
Cím: Fő u. 20.
Tel: +36 (25) 520-630
E-mail: [email protected]
Web: www.ercsi.hu
