Lírai alkotásról van szó, de a velencei bemutatókon a közönség értékelte a film humorát, ami azt jelenti, hogy megértette a legmélyét – nyilatkozott Enyedi Ildikó rendező a Csendes barát című filmmel kapcsolatban az MTI-nek a 82. Velencei Filmfesztivál díjkiosztása előtt szombaton.
Enyedi Ildikó elmondta, hogy a péntek esti gálavetítés előtti két sajtóbemutatón, amelyen a filmes szakma több ezer képviselője volt jelen, a Csendes barát „számomra nagyon kedves aspektusa került előtérbe: azokon a pontokon, ahol reméltem, felnevettek, vagyis értékelték a humorát”.
Megjegyezte, alkotása lírai, de ha a nézők ráéreznek a humorára, akkor megértik a film legmélyét.
„A humor fontos: egy nevetés tulajdonképpen olyan pillanat, amikor az ember nem aprólékos logikával, hanem hirtelen megért valamit. Rácsodálkozik az újra és meglepőre, abban öröme telik, és ennek az örömének hangot ad önkéntelenül. A nevetés a megértés pillanata. A társas kommunikáció közel hozza egymáshoz az embereket, ha együtt tudnak nevetni valamin” – fejtette ki a rendezőnő.
Enyedi Ildikó szerint a velencei fesztivál idei mezőnye „elképesztően erős, sokkoló felhozatallal, nagy produkciókkal és hihetetlenül jó rendezőkkel”. Megelégedésnek nevezte, hogy a Csendes barát máris több független zsűri díjában részesült, elnyerte a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének (FIPRESCI) díját, amelyet a versenyprogram legjobb filmjének ítéltek oda.
A Csendes barát három történetben meséli el az ember és a növény találkozását. Enyedi Ildikó úgy vélte, hogy az ember és a természet kapcsolatáról és elválasztottságáról szól az egész európai kultúra annak legszebb megnyilvánulásaival és fájdalmával, a természet fölötti büszkeség érzésével, vagy a hozzá való visszatérés iránti vágyakozással.
„Az a pozíció, amelybe most eveztük magunkat azt érezve, hogy fölötte állunk más lényeknek, nagyon magányos. Ha egy kicsit lejjebb szállunk, és egy leszünk a sok közül, és ezt nem lefokozásként értékeljük, akkor máris otthonosabb lesz a helyzet, máris kevésbé vagyunk magányosak, kevésbé neurotikusok, és talán kisebb eséllyel pusztítjuk el a környezetünket” – hangoztatta Enyedi Ildikó.
Hangoztatta, hogy filmje „egyszerűen fel kívánja hívni a figyelmet, hogy sokféle komplex lény él ezen a földön, és miközben a mi nagyon behatárolt emberi érzékeinkkel nem is érzékeljük a világot, attól ők még itt vannak, figyelnek minket és megvan a véleményük rólunk”.
Enyedi Ildikó elmondta, hogy Velencéből egyenesen a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválra utazik tovább, ahol már jegye van Nemes Jeles László Árva című filmjének vetítésére, amire Velencében nem volt ideje, valamint megnézi a Csendes barát operatőre, Pálfi György Tyúk című filmjének világpremierjét is.
Mécs Mónika, a Csendes barát és az Inforg MM film producere az MTI-nek hangsúlyozta, hogy ez a harmadik közös munkája Enyedi Ildikóval. Elmondta, hogy már az Enyedi írta forgatókönyv olvasása is magas szintű irodalmi élményt nyújtott, a film tartalma pedig a lehető legaktuálisabb.
Úgy látta, Enyedi Ildikó „női látásmódja” talán az őt környező világ iránti érzékenységben rejlik.
Ami a jövőbeli terveket illeti, Mécs Mónika elárulta, hogy Enyedi Ildikó a fesztiválon jelezte neki, hogy készen áll egy újabb közös filmre.
Vastaps után – kormányvélemény
Hosszú taps követte Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjének bemutatóját a 82. Velencei Filmfesztiválon, egyik esélyese lehet a nemzetközi zsűri díjainak – nyilatkozta Káel Csaba mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke a szombati díjazás előtt az MTI-nek.
Káel Csaba elmondta, a vetítés után a nemzetközi filmszakma képviselőivel folytatott beszélgetéseken elhangzott, hogy Enyedi Ildikó alkotása egyik esélyese lehet a fesztiválnak, „hogy milyen díjra, az ma este fog kiderülni, de szurkolunk neki”.
A nemzetközi koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Csendes barát máris több független zsűri díjában részesült, többek között elnyerte a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetsége (FIPRESCI) díját, amit a versenyprogram legjobb filmjének ítéltek oda.
Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítja, hogy évtizedek után egyszerre két „erős” magyar alkotás – Enyedi Ildikó mellett Nemes Jeles László Árva című filmje – szerepel a fesztiválon, Káel Csaba hangsúlyozta: „ahhoz, hogy filmek készüljenek, megfelelő szakmai döntéseket kell hozni. Kezd beérni az öt évvel ezelőtt megkezdett irány, vagyis hogy ne csak magyar támogatású filmekben gondolkozzunk, hanem a magyar támogatás mellett társuljunk külföldi partnerekkel is”.
Hozzátette, hogy a koprodukciós lehetőségeket erősítik a Magyarországon forgató külföldi stábok, amelyek „élvezik az általunk nyújtott filmes infrastruktúrát”.
Megjegyezte, hogy a velencei versenyprogramban szereplő mindkét magyar film utómunkáját a Nemzeti Filmintézet Filmlaborja készítette, és a nemzetközi szakma „fantasztikusnak” értékelte a látványt és a hozzá kapcsolódó labormunkát is. „Ez bizonyítja, hogy csapatmunkáról van szó” – mondta Káel Csaba.
Kifejtette: „leszámítva a filmes nagyhatalmakat, az Egyesült Államokkal az élen, nagyon ritka, hogy egy ilyen kis ország ennyi versenyfilmmel áll elő, és ennél is fontosabb, hogy megmutatja a magyar filmgyártás erejét”.
Elmondta, hogy a következő nemzetközi filmfesztiválon, Torontóban, amely az amerikai kontinens egyik legfontosabb szakmai találkozója, mindkét velencei versenyfilm szerepel. Torontóban új szekció is indult, amelyet a tévésorozatoknak szenteltek. A Hunyadi című sorozatot beválogatták, bemutatják a torontói fesztiválon, utána pedig elkezdődik az amerikai forgalmazása.
