A migráció globális jelenség és az életünk része, az ENSZ új migrációs tervezete ebből indul ki – mondta el Birgit Van Hout, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztos európai képviselője az M1-nek adott interjújában.
Múlt pénteken az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának szóvivője bírálta az új magyar törvénymódosítási javaslatot a civil mozgalmakról. A javaslatcsomag szigorítaná az NGO-k működési feltételeit, amennyiben a migráció elősegítésével foglalkozik az érintett civil szervezet.
Birgit Van Hout szerint két fontos szempont van a számukra: az első, hogy a javaslat kipécézi azokat a szervezeteket, amelyek a migránsokkal és a menedékkérőkkel foglalkoznak, a megkülönböztetés tilalma a nemzetközi emberi jogi szabályozás egyik fontos alapelve. Miközben bármely kormánynak megvan a teljes szabadsága abban, hogyan irányítja a migrációt, léteznek bizonyos alapelvek, amelyeket tiszteletben kell tartaniuk, és ezek egyike a megkülönböztetés tilalma.
„A másik dolog, amit az Emberi Jogi Főbiztos, akit én képviselek, aggályosnak talál a jogszabály-módosítási javaslatban, az a támogatások megadóztatása. Azt látjuk, hogy egy jól bevált séma alapján történnek a dolgok Magyarországon az elmúlt években, amelyben a környezet, az adminisztratív teher a civil szerveződések számára egyre bonyolultabbá válik. Természetesen, fontos az átláthatóság, és a magyar kormánynak meg is van a joga, hogy intézkedéseket hozzon az átláthatóság növelése érdekében, de ez nem bonyolíthatja meg a működési környezetet annyira, hogy a civil szervezetek gyakorlatilag ne tudjanak tovább működni, vagy megbélyegezve érezzék magukat” – mondta Birgit Van Hout.
Már tervezet formájában bírálta a Stop Sorost az ENSZ
Arra a kérdésre, hogy jutnak olyan információhoz, amely alapján kialakítják a hazánkkal kapcsolatos álláspontjukat, azt felelte: folyamatos a párbeszéd a magyar Állandó Képviselettel, amelynek a vezetőjével itt Brüsszelben már találkozott is, emellett több civil szervezettől is, amelyek érintettek és végzik a munkájukat, tőlük is kapnak információkat Magyarországról, valamint más nemzeti emberi jogi intézményektől.
A Stop Soros törvénycsomagot már tervezet formájában bírálta az ENSZ, a képviselő szerint ez azért van, mert az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres, mióta hivatalba lépett, hangsúlyozta a megelőzés fontosságát. Ezt figyelembe véve gondolták úgy, hogy megengedhetik magunknak azt a szabadságot, hogy bírálják a törvénycsomag tervezetét, mielőtt az a parlament elé kerül.
A kárpátaljai magyarokról nem nyilatkoztak még
Hazánk és Ukrajna között egy viszonylag súlyos konfliktus alakult ki a kárpátaljai magyarságot rendkívül hátrányosan érintő új ukrán oktatási törvény miatt. Ugyanakkor erről semmilyen nyilatkozatot nem adott még ki a mai napig sem az ENSZ.
Birgit Van Hout szerint a kisebbségek védelme a nemzetközi emberi jogi szabályok fontos része, és mint ilyen, az irodájuk erre is nagy figyelmet fordít. De ami az ukrajnai tevékenységüket illeti, az különleges mandátum alapján zajlik, gyakorlatilag a károk, veszteségek felmérésére korlátozódik, elsősorban a konfliktus miatt. Jelenlétük Ukrajnában a konfliktusra fókuszál. Ennek eredménye, hogy nem lehet látni semmilyen jelentést vagy publikációt, ami a magyar kisebbséggel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozna.
Szigorítanak a franciák is
Franciaországban szigorú módosításokat terveznek a meglévő migrációs szabályozáson: lehetővé tennék az illegális migránsok hosszabb elzárását, fokoznák a visszaküldését azoknak, akik nem jogosultak menedékjogra. A beszélgetés során felmerült az is, hogy francia-ügyben is készülnek-e nyilatkozatra, vagy például a belgiumi helyzettel kapcsolatban, ahol a civil szervezetek hangosan kritizálják a miniszterelnököt, aki csupán érvényt akarna szerezni a törvényeknek: arra kérné a migránsokat, hogy legalább adjanak be menedékkérelmet, ha maradni akarnak, mire a civil szervezetek úgy reagálnak, mintha a miniszterelnök ezzel bűnt követne el.
A képviselő szerint az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának számos lehetőség áll rendelkezésre, hogy megpróbálja befolyásolni a helyzetet, és ezzel teljesíteni a mandátumát. Ezek egyike a nyilatkozat, hozzátette: lehet, hogy egy ügyről nincsen hozzáférhető nyilvános nyilatkozat, de attól még az ügyön dolgoznak, és ez történik a francia hatóságokkal is.
A forma igen sok lehet, időnként történhet levélben, vagy magas szintű találkozókon, a főbiztos vagy a helyettese részvételével, tehát nem feltétlenül születik nyilatkozat. „Tegnap például a francia ügyről mi is tweeteltünk valamit, vagyis a forma igen sokféle lehet, például ha gyors reakció kell, akkor a közösségi médiát is használhatjuk, ez történt az új francia javaslatok ügyében is, hiszen a főbiztos kételyeinek adott hangot a Twitteren” – világított rá.
„A migráció az életünk része”
Birgit Van Hout szerint az új tervezetből nem derül ki, hogy a migrációról, mint egy új alapvető emberi jogról beszélnek. Tehát nem azt jelenti, hogy bárki, bármikor, bárhová útnak indulhat, mindenféle engedély nélkül.
Mint mondta, az országok számára továbbra is létezik majd a határigazgatás, és irányítaniuk kell a migrációt is. Ez továbbra is szuverén joguk marad. Az új globális egyezmény abból a perspektívából indul ki, hogy a migráció az életünk része, akár szeretjük, akár nem, mert globális jelenség. Az az elképzelés, hogy minden migráns Európába törekszik, egyáltalán nem pontos. A legtöbb migráns, a legtöbb menekült a származási országának környezetében marad, vagy szomszédos országokba menekül át, vagy országon belül válik hajléktalanná – fűzte hozzá.
Közölte: az ENSZ abból indul ki, hogy egy globális problémára globális megoldást kell találni. Ezért fontos minden ország számára, köztük az uniós országok számára is, hogy foglalkozzanak ezzel az üggyel. „Mindegy ugyanis, hogy milyen magasra emeljük az akadályokat az emberek előtt, az okok, amelyek kikényszerítik a migrációt, hogy az emberek elhagyják az országot, ahol addig éltek, továbbra is megmaradnak.”
Olyan megoldás kell tehát, amely teljességében kezeli a helyzetet. Nincs azonban olyan jog, hogy migrációs jog. Olyan jog létezik, hogy valaki elhagyhatja az országot, ahol él, és visszatérhet oda. Ezt kell együtt vizsgálni a megkülönböztetés tilalmának elvével. És ha azt mondják, hogy a migránsoknak nincs joguk az oktatáshoz, vagy nem kaphatnak egészségügyi ellátást, az ENSZ erről úgy vélekedik, hogy ez igenis diszkrimináció, ami a nemzetközi emberi jogi szabályok szerint nem elfogadható – zárta gondolatmenetét Birgit Van Hout.
Forrás: M1
