A szerdai kormányülésen született döntés a nyugdíjak 3,9 százalékos emeléséről június 1-jétől. Ezzel a nyugdíjak értéke közelebb kerül az átlagbérhez.
A háború miatt emelkednek az árak, nő az infláció, meg akarjuk védeni a nyugdíjasokat
− indokolta a döntést közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Mivel az emelés év elejétől visszamenőleges hatályú, ez azt jelenti, hogy júliusban, amikor először folyósítják az emelt nyugdíjat, hat hónapi összeget egyben fizet ki az államkincstár. Kiszámoltuk, hogy ez mit jelent egy átlagos nyugdíjas számára.
Mivel az átlagnyugdíj idén januártól 160 960 forint, a 3,9 százalékos emelés havi 6277 forint pluszt jelent. A januártól júniusig fizetendő különbözet tehát 37 665 forint, amit a meglévő havi összeghez hozzáadva 198 625 forintot kapunk, vagyis a júliusi folyósításkor csaknem 200 ezer forint üti egy összegben egy átlagos nyugdíjas markát.
Az év eleji 5 százalékos emelés után így összesen 8,9 százalékkal emelkednek idén a nyugdíjak. És ez még nem is biztos, hogy a vége, hiszen a törvény előírja, hogy ha az éves infláció magasabb, akkor novemberben ennek megfelelően kell kiigazítani a nyugdíjakat. A Magyar Nemzet Bank e heti inflációs előrejelzése alapján nyáron akár 2,5–4,8 százalékos kiegészítő kompenzációt is kaphatnak a nyugdíjasok.
Ráadásul idén már a 13. havi nyugdíj teljes összege is járni fog a nyugdíjasoknak, mivel 2021-ben úgy döntött a kormány, hogy először részlegesen, 2022-től pedig teljes összeggel ismét bevezeti a pluszhavi juttatást. Emlékezetes, hogy a Fidesz–KDNP kormányzása előtti időszakban a Bajnai Gordon-féle vezetés 2009. július 1-jétől eltörölte a 13. havi nyugdíjat.
Ezt most nemcsak hogy visszaállította az Orbán-kormány, hanem a januári és a mostani emeléssel együtt az idén gyakorlatilag egy 14. havi juttatást is kapnak a nyugdíjasok.
ripost
