A keresetek 10% feletti emelkedése mellett többet költöttek a családok 2017 első félévében – közölte a KSH. De mi van a számok mögött, kinek mennyi jut ebből?
A háztartások egy főre jutó havi költekezésének adatait a blokkk.com tovább boncolgatta, napi átlagot számolva (az első félév 181 napjával, 30 napos hónapokkal számoltak).
Az egy főre jutó napi körülbelül negyven deka kenyér, vagy éppen öt darab zsemle (a KSH átlagáraival operálva) önmagában nem kelt nagyobb feltűnést. Persze az már nem mindegy, mi jut a kenyérre.
Párizsiból a 15 deka fejenként, vagy 9 deka gépsonka, ami drágább, de vékonyabban szeletelt, így kijuthat ebből is. A párizsi kilós ára nagyjából egy százassal több a sertéscomb átlagáránál, így ha az átlagvásárló nem nagyon eszik felvágottat (a legolcsóbból sem, legfeljebb egy-két nagyon vékony szeletet napjában), akkor egy szeletnyi húsra is futja. Halat alig eszik a család, ez is kitűnik az adatokból.
A tejtermékek, tojás körében lehet választani: három tojás naponta, vagy hét deka trappista (ennyi jön ki az átlagárakból), vagy 5-6 deci tej (az alacsonyabb zsírtartalmúból), vagy éppen mindegyikből – az előbbi napi adagokból porciózva – egy keveset.
A napi 48 forintos gyümölcskeret egy szép nagy almára elegendő. Burgonyából a fél kilónál valamivel kevesebb a napi átlagos adag, de ez a 78 forint paradicsomra, paprikára már nem jelentett egy-két darabnál többet.
Édességre a napi 41 forint nem sok (bár ez nem is nagy baj az egészséges táplálkozás szempontjából). Alkoholmentes italból ásványvízből több, gyümölcsléből kevesebb futotta 2017 első félévében.
A napi élelmiszer-fogyasztási, valamint más adatokból kiolvasható jövedelemkülönbségek azért azt sejtetik, hogy kisebb, de nagyobb különbségek is rejlenek a családi költekezés átlaga mögött.
Háztartások egy főre jutó havi élelmiszer és alkoholmentes ital kiadása
(KSH, 2017. első félév; forintban)
Tartós javakból az elmúlt években növekedésnek indult a piac. A nemzetközi irányzatok azt jelzik, hogy azért vannak területek, ahol van pótolni való, ilyen például a családok személygépkocsi vásárlása. Nyugat-Európában sokkal nagyobb a gépkocsi ellátottság. Persze ez a legdrágább kiadás ebben a körben, így itt kell legjobban nekigyürkőzniük a családoknak, de a nyugat-európaitól nem kis mértékben elmaradó keresetek mellett ez azért nem megy egyik pillanatról a másikra. Jelenleg még a használt autók piaca megy jobban, az öregedő magyar gépkocsiállomány pedig árulkodó tünet.
Látszik, hogy háztartásonként gyakran több tévé is van, hogy autóra sokaknak nem futja, a számítógépeknél visszaszorulnak az asztali gépek, és némileg visszaesett a mobiltelefonok száma.
100 háztartásra jutó tartós fogyasztási cikkek
(KSH)
Forrás: inforadio
Képek: azernews
