A hatósági ellenőrzések során tavaly 8819 fő esetében állapítottak meg feketefoglalkoztatást, míg 59 fő esetében színlelt szerződést. A két adat közti 150-szeres különbség azt bizonyítja, hogy a hazai munkáltató egy része már a látszatra sem ügyel. A szakszervezeti vezető szerint mindez a munkavédelemre, az ügyvéd szerint a bérekre, az egészségügyi ellátásra is katasztrofális következményekkel jár.
Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a színlelt foglalkoztatás az összes jogsértésen, illetve magán a feketefoglalkoztatáson belül kis arányt képvisel – közölte az Economx megkeresésére a legfrissebb tavalyi adatok alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A 2023. évben összesen 13.447 ellenőrzést végzett a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 48.853 fő munkavállalót érintően. Feketefoglalkoztatást 4.568 esetben állapított meg, összesen 8.819 főt érintően. Ezen belül színlelt szerződés miatt 28 esetben intézkedtek 59 főt érintően. A leggyakoribb forma a színlelt megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás, ezen kívül még a vállalkozási szerződéssel álcázott, de ténylegesen munkaviszonyt takaró foglalkoztatás fordul elő.
Összességében megállapítható, az ellenőrzési tapasztalatok szerint a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás, a klasszikus feketefoglalkoztatáshoz (mindenfajta szerződés, illetve adóhatósági bejelentés nélküli foglalkoztatás) képest csekély súlyú.
Sokszor tájékozatlanságból kötnek rossz szerződést
Aki köt szerződést (például megbízásit), ezt több esetben jogi tájékozatlanságból teszi, nem is kifejezetten színlelési szándékkal.
De miután, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő jognyilatkozatok alakszerűségének megsértésével színlelt szerződést kötött, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a R. 18. § (4) bekezdés e) pontja alapján kötelezően munkaügyi bírságot szab ki, ez a bírság pedig objektív alapú szankció, a foglalkoztató szándékának nincs jelentősége – hangsúlyozták a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői.
2010-hez képest az érintetti létszám jelentős mértékben, 787-ről 59-re, az intézkedések száma pedig 201-ről 28-ra csökkent.
Az intézkedések számának alakulása
- 2010 201
- 2015 240
- 2020 38
- 2023 28
Az érintettek létszámának alakulása
- 2010 787
- 2015 240
- 2020 70
- 2023 59
A feketefoglalkoztatásnál katasztrofálisak az adatok
A foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatait bemutató tanulmány szerint, amely a tavalyi év január 1-je és szeptember 30-a közötti időszakot veszi górcső alá, a hatóság több mint 11 ezer munkáltatót ellenőrzött.
A vizsgálatok során a foglalkoztatók többségénél 67 százalékánál találtak munkaügyi jogsértést, melyek az ellenőrzött cégeknél dolgozó munkavállalók 61 százalékát érintették, vagyis több mint 40,4 ezer munkavállalót.
Feketefoglalkoztatás szektoronként
- A mezőgazdasági ágazatban van a feketén foglalkoztatott munkavállalók 2,8 százaléka, ami szinte megegyezik (2 százalék) az egy évvel korábbi adattal.
- A feldolgozóiparban a munkavállaló 5,2 százalékát, a gépiparban pedig a dolgozók 1,6 százalékát érintette a feketefoglalkoztatás.
- A kereskedelemben dolgozók 9,27 százalékát érintette a szabálytalan foglalkoztatás, míg 2022-ben 10,5 százalékuk volt feketén alkalmazva.
- A vendéglátásban 10 százalék a feketén alkalmazottak aránya, 2022-ben is ennyien voltak.
Aki spórolni akar, semmilyen szerződést nem köt
A Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői az Economxnak végezetül hangsúlyozták: az a foglalkoztató, aki spórolni akar a közterhekkel, tipikusan nem köt semmilyen szerződést.
A tanulmány szerint a bírság sem bír elrettentő hatással:
Mint a jelentésből kiderült, az intézkedések 70 százaléka anyagi szankció nélkül ért véget. A munkaügyi bírságok többségét a feketefoglalkoztatás miatt szabták ki – derül ki a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok 2023. harmadik negyedéves beszámolóiból.
2023. első háromnegyed évében 2475 esetben szabtak ki munkaügyi bírságot, összesen 934 millió forint összegben. Az bírságok harmadát több mint 309 millió forintot az építőipari vállalkozások kapták. A vendéglátásra 100 milliós bírságot róttak ki. A feldolgozó és gépiparban 89 milliót kellett fizetni a szabálytalankodó vállalkozóknak.
A munkavédelemre és a bérre is katasztrofálisan hat
Az Economx megkeresésére a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke elmondta: a munkaegészségügyi, munkavédelmi szabályok folyamatos gyengítése – a különböző állami intézkedések során – odavezet, hogy a munkavállalók alapvetően évről évre egyre nagyobb kockázatnak vannak kitéve a munkahelyeken.
László Zoltán szerint ugyanebbe a trendbe simulnak bele az ellenőrzési területeken történő változások. Csökken a munkavédelmi ellenőrzéssel foglalkozók száma, zsugorodik az ellenőri hatáskör, jogkör. Az esetleg napvilágra kerülő problémák következményei jelentéktelenek.
Kocsis Ildikó ügyvéd szerint a munkavállalónak a következő hátrányokkal kell szembesülnie:
- Az így eltöltött munkás napok után nem jár majd nyugdíj, nem számít bele a ledolgozott évekbe.
- A jövedelemigazolás sem tartalmazza majd az így keresett bért, ami például egy lakásvásárlás esetén komoly hátrány lesz a banki hitelbírálatnál.
- Ha nem került bejelentésre és bevallásra a kifizetett munkabér, akkor az orvosnál is kellemetlen meglepetés érheti az embert, amikor kiderül, hogy a TB fizetés elmaradása miatt nem jogosult az egészségügyi ellátásra.
- A feketén, szürkén megkapott „munkabér” után meg nem fizetett adó nem csak a munkáltató felelőssége. A megszerzett jövedelmet a munkavállalónak kell bevallania. Ennek elmaradása, a személyi jövedelem adó be nem fizetése miatt a munkavállaló is büntethető.
