A kormány tervezetét az ellenzéki pártok nem támogatták. A programot korábban Franciaországgal és Olaszországgal az élen több uniós tagállam is bírálta, hiányolva az egyeztetést és a szolidaritást.
Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár olyan pénzügyi védernyőről beszélt, amely a nyugdíjasoktól kezdve a családos emberekig és a kisipari cégektől a nagyvállalatokig minden fogyasztót segít abban, hogy ki tudja fizetni az energiaszámláit. Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter szerint az energiaválság gazdasági és társadalmi válsággá terebélyesedhet, ezért Németországnak minden erejével védekeznie kell.
A programot jórészt hitelfelvétellel, a koronavírus-világjárvány első szakaszában létrehozott válságkezelő eszköz, a gazdasági stabilizációs alap (WSF) átszervezésével finanszírozzák. Christian Lindner szabad demokrata pénzügyminiszter szerint az új hitelekkel együtt is kitartanak amellett, hogy 2023-ban ismét betartsák az úgynevezett alkotmányos adósságfék szabályt.
A kormány tervezi az áramárfék és a gázárfék bevezetését is, annak szabályairól azonban még nem döntöttek.
A ZDF köszolgálati televízió beszámolója szerint a Bundestag a programot a három kormánypárt, a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és a liberális FDP képviselőinek szavazataival hagyta jóvá. Az ellenzéki pártok, élükön a konzervatív CDU-val nem támogatták a tervezetet.
A CDU szerint a tehercsökkentési programban, különös tekintettel a finanszírozásra, sok a homályos pont. A tervezetet a párt megkésettnek nevezte. A CDU és a kisebbik keresztény párt, a CSU szerint olyan pénzeszsákról van szó, amelyről még a kormány sem tudja, hogy igazán mit is kezdjen vele. A szövetség nem hajlandó semmifajta biankó csekk aláírására – fogalmazott a közös frakció képviselője.
A Baloldal Pártja (Die Linke) szerint a kormány zsákbamacskát akar eladni, amit a párt elutasít. A radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt a tehercsökkentési programot alkotmányellenesnek nevezte.
A ZDF szerint a programban valóban sok a nyitott kérdés. A tervezett gáz-, illetve áramárfékkel kapcsolatban például csupán annyi szerepel, hogy bizottságot állítanak fel a finanszírozási, illetve a kompenzálási részletek tisztázására.
Az elmúlt napokban már több európai uniós tagállam, elsősorban Franciaország és Olaszország elmarasztalta a német kormányt a 200 milliárd eurós tehercsökkentési programja miatt. Mindenekelőtt azt rótták fel Berlinnek, hogy a tervezett támogatásokkal Németország, illetve a német vállalatok az egységes uniós piacon jelentős versenyelőnyhöz jutnak. Ezáltal pedig tovább növekedhet a szakadék a gazdagabb és a szegényebb országok között.
A legfrissebb hírek itt!
Közös állásfoglalást tett közzé Thierry Breton, a unió belső piacért felelős francia, valamint Paolo Gentiloni olasz gazdaságpolitikai biztos, akik szerint a külső hitelfelvétellel finanszírozott terv számos kérdést vet fel. A biztosok utaltak arra, hogy vannak tagállamok, amelyek egyáltalán nem rendelkeznek olyan költségvetési játéktérrel, mint Németország. Ebből kiindulva nagyobb szolidaritást és közös eszközöket sürgettek. Kifogásolták azt is, hogy a Scholz-kormány a terv elfogadása előtt nem egyeztetett Brüsszellel.
