Mohács — A magyar történelemben vészterhes dátum május 18-a, pontosan 500 esztendővel ezelőtt ezen a napon üzent hadat I. Szulejmán török szultán II. Lajosnak, amellyel kezdetét vette a magyar–török háború.

A Magyar Királyság öt éven át próbálta megállítani a Nyugat-Európa meghódítását célul kitűző Oszmán Birodalmat, ám a túlerő és a belviszályok eleve sikertelenségre ítélték a harcokat. A mohácsi vészként elhíresült végső, 1526-os ütközetben felmorzsolódott a magyar sereg, és Lajos király is meghalt.

Persze az előjelek nem voltak kedvezőek, hiszen Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás törökök ellen folytatott csatározásait követően ugyanis az a II. Ulászló került a trónra, aki képtelen volt megzabolázni a nemeseket, plusz a Dózsa György-féle parasztfelkelés és az azt követő belharcok legyengítették az országot, amely nemigen tudott ütőképes hadsereget felállítani az egyre növekvő oszmán fenyegetés ellenében.

Mindenki ezt olvassa most!

I. Szulejmán, az Oszmán Birodalom talán legnagyobb uralkodója a XVI. századi világ egyik első számú vezetője volt / Fotó: GettyImages

I. Szulejmán, az Oszmán Birodalom talán legnagyobb uralkodója a XVI. századi világ egyik első számú vezetője volt / Fotó: GettyImages

II. Ulászló 1516-os halálát követően mindössze tízesztendős fiának, II. Lajosnak a fejére került a korona, aki egy 28 tagú testület segítségével igyekezett kormányozni az országot, amelyben továbbra is inkább a káosz volt az úr.

A rendkívüli hadiadót megtagadó nemesség lázongott, így amikor a török követek hazánkba érkeztek, a Magyar Királyság nem volt felkészülve a háborúra. Szulejmán 1521. május 18-án üzent hadat a magyar birodalomnak, amely hiába várt cseh, német és vatikáni segítségre – magára maradt.

II. Lajos gyerekként került a magyar trónra / Fotó: Wikipédia

II. Lajos gyerekként került a magyar trónra / Fotó: Wikipédia

A törökök már az első évben elfoglaltak két létfontosságú erődítményt, Nándorfehérvár és Szabács várát, majd minden évben egyre tovább tudtak terjeszkedni.

1526. augusztus 29-én, a mohácsi csatában pedig elsöpörték a megmaradt magyar haderőt, II. Lajos a harcmezőn életét vesztette.

Az ország három részre szakadt, a magyar korona Habsburg kézbe került, a törökök 15 évvel később Budára is bevonultak, és kezdetét vette a 150 évig tartó török uralom.

Kedveld és ajánld a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Még keresik a helyszínt

A magyar–török háborút gyakorlatilag lezáró mohácsi csata helyszínét máig nem sikerült pontosan meghatározni. 1889 óta kutatják, hogy hol csaphattak össze a seregek, merre lehetnek a katonák maradványai, hol állhattak a táborok, ám az egyetlen szemtanú, Brodarics István püspök leírásában megjelölt Földvár nevű falut és a mellette magasodó dombot azóta sem sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani.

Átírhatja a történelemkönyveket az új feltárás: barbár mészárlás zajlott Mohácson

﷯Nagyon aprólékos munkával tudják összeállítani  a maradványokat a tömegsírba, SZTE doktoranduszok / Fotó: Bereczki Zsolt Nagyon aprólékos munkával tudják összeállítani a maradványokat a tömegsírba, SZTE doktoranduszok / Fotó: Bereczki Zsolt

Nem csatában hullottak el, hanem kivégezhették a törökök a magyar katonákat.

Átírhatják a történelemkönyvek mohácsi csatáról szóló fejezetét a Mohács melletti csatamezőt kutató szakemberek most nyilvánosságra került eredményei. A tömegsírok újbóli feltárása és a csontmaradványok eddigi antropológiai vizsgálata során ugyanis kiderült, a győztes török sereg a csata után nem tartotta meg hadifoglyait, hanem I. Szulejmán szultán jelenlétében brutálisan lemészárolta a fogságba esetteket – foglalta össze az antropológusok és a pécsi Janus Pannonius Múzeum régészeinek együttes következtetéseit Pálfi György, a szegedi egyetem embertani tanszékének vezetője.

Kedveld és ajánld a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Az eddig feltárt III. tömegsír részleteiből mostanra mindmáig csak a hadikrónikából ismert forgatókönyv részletei bontakoznak ki, ezt eddig tudományos eredmények nem támasztottak alá. I. Szulejmán archívuma írja le, hogy a mohácsi csata másnapján a szultán nagy, győzelmi ünneplő összejövetelt rendelt el, a sátra elől szemlélte a dicsőséges seregének a felvonulását, majd elővezettette a hadifoglyokat. Alvezéreinek nem engedélyezte a hadifoglyok megtartását, hanem nyilvános, nagy kollektív kivégzést rendezett.

– A csata feltételezett színhelyétől 4-5 kilométerre talált sírban rengeteg olyan esetet azonosítottunk, amikor egyértelműen látszik a vágásnyomból, hogy a letérdeltetett, a lehajtott fejű embert hátulról végeztek ki – nyakazással. Találtunk olyan emberi csontvázat is, amelyen látszik, hogy arra az emberre 494 évvel ezelőtt kétszer-háromszor sújtottak le felülről. A több rétegben levő csontok között volt olyan lelet is, ahol ugyanazt a nyakcsigolyát kétszer párhuzamosan átvágták. Ez csata közben nagyon nehezen elképzelhető, tehát nem hadi sebesülés nyomait találtuk – számolt be az antropológus professzor.

blikk

Hirmagazin.eu