mpedoklész (görög Ἐμπεδοκλῆς, Akragasz, Szicília, kb. i. e. 495 – i. e. 435) ókori görög filozófus, orvos, csodatévő vallási tanító.[* 1] Jómódú családba született, akinek legendás misztikum övezi életét és halálát, amit lélekvándorlási tanával maga is propagált.

Hérakleitosz és Parmenidész tanításaiból merítve négyelemes, bizonyos elemeiben a püthagoreusokéval rokon kozmogóniát épített fel. Négy elem: a víz, a levegő, a tűz és a föld keveredéséből tételezte fel a világmindenséget, a keveredés változó arányait és mozgását pedig az ugyancsak anyagi eredetű Szeretet és Viszály hatásának tulajdonította. A világ és az élőlények történetét négy nagy szakaszra osztotta úgy, hogy az egyesülések és a szétválások ellenére az egészet állandónak tartotta.

Igyekezett megmagyarázni az érzetek keletkezését és a gondolkodást is. Peri phüszeósz (A természetről), illetve Katharmoi (Tisztulások) című, mintegy 5000 sor terjedelmű tankölteményei töredékesen maradtak fenn.
Élete

Empedoklész – Diogenész Laertiosz (VIII. 74) szerint – a 84. olimpiász idején (i. e. 444–441) volt élete teljében, születését ennek alapján tehetjük az i. e. 5. század elejére.[* 3] Életéről keveset tudni. Jómódú akragaszi (ma Agrigento, Olaszország) családba született. Apját Métonnak, apai nagyapját – aki a hetvennegyedik olümpia (i. e. 496–495) egyik győztese volt – pedig ugyancsak Empedoklésznak hívták. Szimplikiosz Theophrasztoszra hivatkozva említi, hogy Empedoklész Parmenidésznek volt csodálója és tanítványa, s még inkább a püthagóreusoknak.

Diogenész Laertiosz (VIII. 63) számol be Arisztotelész állításáról, miszerint Empedoklész állítólag visszautasította szülővárosának királyi méltóságát. Diogenész Laertiosz egy másik, forrás megjelölése nélkül előadott megjegyzése (VIII. 66) szerint az, hogy három évvel megalapítása után feloszlatta az Ezrek egyébként ismeretlen gyűlését, annak bizonyítéka, hogy szimpatizált a demokratikus törekvésekkel.

Ugyancsak Diogenész Laertiosz feljegyzései szerint Empedoklész halálát misztikum övezte: egyesek szerint „égi világosság” rabolta el, más elbeszélés szerint tűzbe vetette magát. A legismertebb történet azonban arról szólt, hogy istenné válásának bizonyításául Empedoklész az Etna kráterébe vette magát. Bronz szandálját állítólag megtalálták a kráter szélén. Olyan történet is ismeretes, hogy lovasbalesetben halt meg.

Forrás: wikipedia; Kép: Google;