Se sorozatgyilkos utáni hajsza, se szex, de még csak ármány-cselszövés sem fordult elő soha ebben a világban. Szuperhősök, maffiózók, igazságosztó nyomozók, mitikus hősök helyett hétköznapi emberek élték az életüket kórházban a város szélén, mentőállomáson vagy épp csemegeüzletben, a pult mögött.
Sova doktornak és kollégáinak volt köszönhető, hogy beindultak a kórházi szappanoperák a televíziókban
Bármelyik tévéproducer körberöhögné azt, aki ma ilyen ötletekkel házalna a tévécsatornáknál, a nyolcvanas években mégis az egész ország imádta a csehszlovák tévésorozatokat.
De egy másik csehszlovák sorozat, a Nők a pult mögött még ennyi pátoszra sem adott lehetőséget, hiszen milyen hősöket találunk egy csemegeüzletben? Anna Holubovát, az elvált, kétgyermekes asszonyt, aki az első epizódban csemegpultosként kezd és kiosztja az intrikus üzletvezető-helyettest, máskor leleplezi a gépsonkát és vermutot lopkodó ipari tanulólányt. Műszak után középkorú munkás férfival hozza össze a sors, és persze a sorozat végén langyos viszontagságok után egymásra találnak és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.
Ezek a történet nélküli történetek valahogy működtek, Zsolt Péter médiaszociológus szerint nem csak azért, mert akkor egy tévécsatorna volt és mást nem nézhettünk, a videólejátszó az alámondásos filmekkel még kevesek kiváltsága volt.
Mindenki ezt olvassa most!
– Ha egy sorozatban a nézők saját magukra, a tulajdon életükre ismernek rá, ismerős problémákkal és helyzetekkel találkoznak, akkor az sikeres lehet. Ráadásul a cseheknek volt egy sajátos stílusuk, ami eltért az NDK- és a magyar filmekétől is, és ezt kedvelte a magyar közönség.
A szakértő szerint mai szemmel mulatságosnak tűnhetnek ezek az epizódok a nagy költségvetéssel amerikai stúdiókban készült Netflix- és HBO-sorozatokhoz szokott nézőknek. Akárcsak a csehszlovák szériákat leváltó brazil szappanoperák, amelyeket ugyancsak meghaladott az idő.
Az még nem sejthető, streamingszolgáltatók meddig maradnak a szórakoztatóipar urai és mi jöhet utánuk, de Zsolt Péter szerint az sem kizárt, hogy az Európai Unióban egyszer úgy döntenek, hogy megtámogatják az európai sorozatokat.
– Az olaszok ma is nagyon szeretik az olasz sorozatokat, a franciák a franciákat, és itthon is népszerűek a saját gyártású szériák. Ha ebből később kialakulna is trend, az már biztosan kevés lenne a sikerhez, hogy saját életmódunkat lássuk viszont a képernyőn. Biztosan ma is vannak, akik kedvelik és újranézik az interneten a régi epizódokat, de ez nem több nosztalgiánál – jegyezte meg a médiaszociológus.
Tudtad?
Kommunista csemegepultos
A Nők a pult mögöttben Anna Holubovát alakító Jirina Svorcová (†83) nemcsak színésznő volt, hanem kommunista politikus is, aki a folyamatos színházi és filmes elkötelezettségek mellett a rendszerváltás után is kommunista kampányok és rendezvények állandó résztvevője, szervezője volt.
Megtartotta az NSZK-díjat
A Kórház a város szélén pályakezdő doktornőjét, Alzbeta Cenkovát jásztó Elska Balzerová (71) az NSZK-ban 1982 márciusában megkapta a Bambi-díjat a filmben nyújtott alakításáért. „Alighogy hazaértem, már hívtak is a Cseh Televízióból, hogy vigyem be, és adjam le a díjat. Ha kell, szívesen megmutatom – mondtam –, de a kezemből nem adom ki”– mesélte egy interjúban.
Sova doktor magyarul főzött lecsót
Ladislav Chudík (†91), azaz Sova doktor jól beszélt magyarul. Egy nyolcvanas évekbeli itthoni gasztróműsorban lecsót főzött a képernyőn, és magyarul adott tippeket a háziasszonyoknak. 1968-ban rövid időre Bécsbe emigrált, de hamarosan hazatért. 1989–90-ben még kulturális miniszter is volt.
blikk
