A Nemzeti Audiovizuális Archívum annak járt utána, hogy melyek voltak a legkelendőbb bútorok az 1960-as évektől kezdve. Íme!
Világszerte tombol a retró már jó néhány éve. Ennek oka persze változó, de legtöbben a gyermekkor biztonságát vagy a fiatalkor élményeit idézik föl a régi tárgyak, zenék, filmek segítségével. Másoknak egyszerűen vicces újra rácsodálkozni a dizájnban vagy technológiában réges-régen túlhaladott dolgokra, összehasonlítani azokat a mai fejlettségi szinttel.
A bútorok remek alkalmat adnak a nosztalgiázásra. Szinte mindenki föl tud idézni legalább egy jellegzetes formát vagy anyagot, amely a nagyszülőknél tett látogatásokra emlékezteti vagy a régi családi fészek hangulatát meghatározta.
A választék nem volt túlságosan bőséges, a kárpitok színét tekintve nagyjából a piros-zöld-barna, esetleg a kék volt elérhető. Gyakran, ha nem is annyit, mint az autókra, de a megrendelt bútorokra is várni kellett. A szocialista országokból is importáltunk – német, szovjet vagy csehszlovák bútorok szép számmal akadtak a bútorboltok kiállítótermeiben, kirakataiban.
A panelkorszak berobbanása a bútoripar fellendülését is magával hozta. A szabványlakások berendezéséhez iránymutatást is adtak, bár a lehetőségeket a térszerkezet eleve erősen behatárolta. Íme egy szoba berendezése. Mai szemmel nézve erősen „fapados”, pedig egy átlagos munkáscsalád számára szinte ez is elérhetetlen volt. Ráadásul a házgyári szobákba szinte lehetetlen volt bezsúfolni ennyi bútort, hogy élettér is maradjon.
Sokan biztosan emlékeznek a Bubivra. Az 1963-ban alapított Budapesti Bútoripari Vállalat neve fogalom volt, magyar tervezésű és gyártású bútorokat kínált. A „modern” forma mellett a funkció is egyre nagyobb szerephez jutott, egyik legsikeresebb bútorcsaládjuk a Réka fantázianevet kapta.
S végül a konyhabútorok. Ezek közül az újabb, 1970-es évek végén gyártott darabok közül talán ma is fellelhető még néhány a magyar konyhákban.
NAVA