Nyolc nap alatt 4 centivel emelkedett a Balaton vízszintje. Ez azért érdekes, mert ilyenkor még apadni szokott a tó. A jelenlegi 96 centis vízállás több mint bíztató a jövő szezonra nézve.
Bár a következő napokra nagyobb esőket nem ígérnek, de nem zárható ki, hogy a keddre jósolt újabb eső, hiszen főleg a Dunántúlon várható újabb csapadék, akár újabb centivel hizlalhatja a Balatont. A tó pedig már így is közelít a bűvös 100 centis határhoz.
Hétfőn délután 96 centi volt az átlagvízszint, ami néggyel haladta meg az október 22-ei állapotot. Mindez ez annak fényében érdekes, hogy a szeptemberi melegben, azaz még bő egy hónappal ezelőtt is 97 centit mértek. Akkor egy balatoni Facebook-csoportban egy szakértői poszt leírta a különös jelenség okát: a víz fölött egy olyan páraréteg alakult ki, amelyet a többnyire csekély légmozgás nem tudott kimozdítani, így minimálisra csökkent a párolgási veszteség.
Ráadásul az október is elég melegnek tűnik, voltak kimondottan nyárias napok. Ezért írhattuk október 23-án, hogy a 17 fokos Balatonban akár meg is lehet mártózni, hiszen az ünnepre napsütést jósoltak, ami bejött.
Jelenleg Balatonkenesénél 15.4 fokos a tó vize.
Tavaly ősszel 69 centi volt a legalacsonyabb vízállás, ami bár nem sok, de nem mondható vészesnek sem. Szeptember végére érte el ezt a tó, ehhez képest most majd 20 centivel több van a Balatonban.
A szakembereket azonban megosztja a vízszint kérdése. Többen is azt mondják, nem baj, ha olykor alacsony a vízszint, mert az kedvez a nádasoknak.
Padisák Judit limonológus arról beszélt, ha nagyon magas a tó vízállása, adódhatnak problémák. Bár ő főleg a tó foszforterhelése miatta aggódik, és éppen ezért a természeteshez közeli állapot visszahozását szorgalmazza. Ilyen esetben ugyanis a „víz partra futásával erősödik a szárazföldi ökoszisztémákkal való kapcsolat, a hullámzás ki tudja tenni a partra a hulladékot, elhalt hínárdarabokat, elhalt nagyobb szervesanyag-darabokat, és turzások épülnek.”
Ami a vízállás illeti: amikor a Balatonnak nagyon alacsony volt a vízállása, 2000 és 2004 között, az segítette a nád regenerációját – fogalmaz.
A tó akkor visszaszerezte a természetes partvonalát, annyira visszahúzódott a víz. Turzások épültek, a turzásokra kirakódott az algaszövedék, a hínár, a nád, minden. Ezzel a tó üledékéből nagyon sok foszfor távozott el. Tehát a tó vízminősége szempontjából ez kifejezetten jó volt, akármennyire kellemetlen volt a turizmusnak.
Idén tehát ilyen jellegű tisztulás az említett okok miatt nem várható, sőt, ha átlagosan csapadékos lesz a tavasz és a nyárelő, akkor újra előállhat az a helyzet, hogy engedni kell a Balatonból. Az előírások szerint 120 centi felett ez kötelező, hiszen akkor már a déli oldalon a part menti településeket áradás fenyegetné.
Így volt ez június elején is, amikor 121 centit mértek és ez kapóra jött a Bahartnak, hogy a Sió-csatornába kerülő víz miatt felúszhasson négy, összesen 5,7 milliárd forintba kerülő hajójuk (két komp és két katamarán). Bár ez akkor nagy vitát kavart, mondván veszélyes vizet leengedni, de a Sión történő leeresztéskor csak 6 és fél centit vesztett a tó, ami, mint a legutóbbi adatok is igazolják, meg sem kottyant neki. A kompok egyike pedig már most ősszel kihajózott.
Az biztos, hogy idén már nem kell olyan extrém alacsony vízállásra számítani, mint 2002 és 2004 között előfordult, 2003 szeptember 1-jén 23 centimétert mértek Siófoknál.
A Szabadidősport Egyesület Révfülöp tagjai szezonzáró csobbanást rendeztek a Szigeti strandon.
Nyolc októberi rozmár mártózott meg a tóban vidáman, egymást erősítve és a partról szurkolók buzdítását élvezve vasárnap – írja a veol.hu.
Tavaszi, húsvéti csobbanásukhoz képest most a víz hőfoka sokkal kedvezőbb volt, egyesek szerint a strandidő nem ért véget, mások pedig úgy vélték, hogy nem tudnak olyan hülyeséget kitalálni, amiben ne találnának követőkre barátaik között.
