Egy igaz történet Vilmos bácsiról….
Vilmos bácsi családjával felvettem a kapcsolatot. Vagyis ők velem. Nagyon normális családja van.
Én Vilmos bá’ történetét tettem közzé.
Ami így utólag sok sebből vérzett.
Ami másokra is tartozik: Vilmos bá’ igencsak tehet róla, hogy Budapest utcáin élt eddig.
A Szerettei összefogtak és a távolság miatt egy szeretetszolgálatot megbízva segítenek Neki.
Rengeteg munkalehetőséget, szállás lehetőséget kapott Vilmos, a Családtól pedig egyértelműen egy újabb esélyt, most már Rajta van a sor.
Felhagy ezzel a boldogtalan, kilátástalan, de tény, hogy felelősség nélküli életmóddal vagy 58 évesen megembereli magát és felépíti újra az életét.
Vilmos bát meglátogattam még ma, elmeséltem neki – miközben szólt az Edda a magnójából 
Alig hitte el.
Amikor mondtam neki, hogy a családja összefogott érte, újra, akkor a spicces jókedv alábbhagyott és igencsak kipottyantak azok a könnyek.
Mondtam neki, hogy le kell tenni a piát, a bocsánat szó se rossz ha elhagyja a száját sűrűbben és akkor van esély egy jobb, élhetőbb, szeretet teljesebb, emberibb hátralevő életre, mert egyébként, amit én láttam belőle, az egy szerethető kisöreg képét mutatja.
Megértette.
Kiderül, hogy a szeretetszolgálat munkatársaival tart-e a hétvégén vagy ellenszegül és marad az utcán önszántából.
Rajtam nem múlott.
Ha valaki a következő hetek során a Budapest, 9. kerület, Tűzoltó utcai Aldi környékén látja, akkor ellenszegült. Ha nem látja: akkor elkezdődött egy új élet számára.
A következő időszakban tervezem, hogy más hajléktalanoknak is segítek a környezetemben. Majd jelentkezek.
Jó érzés volt segíteni.
Köszönöm a rengeteg pozitív szót, hozzáállást, üzenetet, e-mailt.
Forrás:Hírmagazin/ Facebook Végel Naplója
/A kép illusztráció/
