A Balaton-felvidéki Nemzeti Park közleménye szerint Balatonlellénél a 7-es főút mellett egy műanyagrekesz közelében bukkantak rá a park munkatársai a veszélyes hüllőre.
Illegálisan tartott példány lehetett a szabadon engedett aligátorteknős
Pénteken a reggeli órákban furcsa bejelentés érkezett a balatonlellei rendőrőrsre. A 7-es főút mellett egy zöld műanyagrekesz mellett az emberre is fokozottan veszélyesnek számító aligátorteknőst (Chelydra serpentina) találtak. A hüllőt valószínűleg a műanyagrekeszbe zárva dobta ki valaki az út mellé, az aligátorteknős azonban a borotvaéle állkapcsainak köszönhetően könnyen szétrágta a rekeszt, és kiszabadította magát.
A rendőrök értesítették a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot, és a park munkatársainak segítségével fogták be a veszélyes hüllőt. A befogás nem volt veszélytelen, mivel egy ekkora méretű aligátorteknős amit találtak, amely 70 cm hosszúnak bizonyult, már képes a harapásával komoly érüléseket okozni. A befogott állatot a nemzeti park közleménye szerint állatkertben fogják elhelyezni.
A HÜLLŐ A VESZÉLYESSÉGE MIATT KIZÁRÓLAG CSAK ÁLLATKERTEKBEN TARTHATÓ.
Idehaza a természetben időnként és szerencsére csak ritkán felbukkanó aligátorteknősök kivétel nélkül olyan illegálisan tartott példányok, amelyeket a gazdáik felelőtlenül szélnek eresztettek. A fiatal példányok gyorsan növekednek fogságban is, egyre nagyobb veszélyt jelentve a környezetükre, ami miatt az illegálisan tartott példányoktól nem egyszer megszabadulnak a gazdáik.
Komoly problémát jelentene az aligátorteknősök hazai elszaporodása
Az aligátorteknős mohó ragadozó, agresszív természetű hüllő. Eredeti élőhelye Észak-Amerika, de betelepítés miatt Kína, Japán és Tajvan területén is elszaporodott. A szándékosan betelepített, vagy tudatlanságból szabadon engedett aligátorteknősök gyorsan elszaporodhatnak, óriási veszélyt jelentve a helyi vizes ökoszisztémákra.
A távol-keleten egyes körzetekben már veszélyes inváziós fajként tartják nyilván a fajt. Európa, és benne Magyarország éghajlati viszonyai kiválóan alkalmasak az invazív hüllő elszaporodásához,
A BALATON PÉLDÁUL POTENCIÁLISAN KIFEJEZETTEN KIVÁLÓ ÉLŐHELY LEHETNE A SZÁMÁRA.
Ezért is súlyos felelőtlenség a bejelentés nélkül tartott példányok szabadon eresztése. Az aligátorteknőst könnyű felismerni viszonylag hosszú nyakáról, rövid páncéljáról, és a jellegzetes szarukúpokkal ékesített farkáról, valamint a hosszú, hegyes karmairól.
Mivel hazai viszonyok között nincsen természetes ellensége, az esetleges elszaporodása súlyos gondot jelentene. ( A szintén észak-amerikai eredetű ékszerteknősök szabadon engedett példányai már jól elszaporodtak Magyarországon, ezért invazív fajként tartják számon a természetvédelmi hatóságok, a szerk.)
HA VALAKI ESETLEG ALIGÁTORTEKNŐSRE BUKKANNA, AZ A LEGJOBB, HA NYOMBAN ÉRTESÍTI A HATÓSÁGOKAT.
Ha valaki megfelelő szakértelem nélkül megpróbál befogni egy aligátorteknőst, súlyos sérülés kockázatának teszi ki magát.
AZ ALIGÁTORTEKNŐS UGYANIS JÁTSZI KÖNNYEDSÉGGEL KÉPES LEHARAPNI AZ EMBER UJJAIT.
„Amennyiben szabadon engedett aligátorteknőst találunk, úgy járunk el a legjobban, ha értesítjük a megtalálás helye szerinti Nemzeti Park Igazgatóságot, aminek területileg illetékes természetvédelmi őre szakszerűen befogja az egyedet.
– Amíg ez megtörténik nem érdemes megfelelő eszközök nélkül kísérletezni a befogással, mert meglepő hajlékonyságának köszönhetően az állat harapásával könnyen sérülést okozhat. A befogott teknősök chipet kapnak és ezt követően hivatalos engedélyeztetés után állatkertekbe, teknősparkokba kerülnek elhelyezésre” áll a Balaton-felvidéki Nemzeti Park közleményében.
