A Franciaország (egykori) büszkeségét jelentő hatalmas atomerőmű park a pusztulás szélére került” írja a francia konzervatív napilap, a Le Figaro.
„Miközben Vlagyimir Putyin már majdnem elzárta az orosz gázcsapot és ez által az orosz gáz Európába érkezésének útját, Franciaország 56 atomreaktora biztosíthatta volna azt az energiát, amelyre Európának most nagy szüksége van. De van egy kis probléma: a reaktorok több mint fele jelenleg nem működik, karbantartás miatt leállították. A Le Figaro értékelésében az idei tél (emiatt is) rendkívül feszült lesz, ugyanis a francia atomerőművek 63 gigawattos összteljesítményből mintegy 45 gigawattra lehet csak számítani. Ez rémes különbség.
A legfrissebb hírek itt!
Decemberig nem kevesebb, mint 25 reaktor javítását majd újraindítását kell megoldani, nagy kérdés a Le Figaro szerint, hogy a francia állami áramszolgáltató cég, az EDF tartani tudja-e ezt a komoly vállalást? A nagykereskedelmi piac szereplői nem hisznek abban, hogy az EDF teljesíteni tudja vállalását. Már most erre utal az a tény, hogy az EDF a decemberi áramszállításra vonatkozóan 1200 euró/megawattórás (1000 kilowattóra) árat adott meg. Ez jóval pesszimistább forgatókönyvnek felel meg, mint amit a francia elektromos hálózatot működtető RTE (Réseau de Transport d’Électricité) az idei télre korábban felvázolt.
„AZ ERŐMŰVEK ROSSZ ÉS ELÉGTELEN MŰKÖDÉSÉNEK SZÁMOS OKA LEHET, EMIATT HOSSZABB IDEIG TART, MIRE ÚJRA INDÍTHATÓK LESZNEK” (A KARBANTARTÁSRA VONATKOZÓ HIVATALOS ELLENŐRZÉSI JELENTÉS KIVONATA).
Nem ad optimizmusra okot az sem, hogy az EDF reaktorait a tervezett időponthoz képest csak később lehet újraindítani. „Az üzemeltető 2016 óta rendszeresen elmarad az egyes blokkok karbantartásával, itt lenne az ideje, hogy az EDF végre a működési kapacitásokra koncentráljon.” írja a Le Figaro.
Az EDF vezetése azt sem tudja elfogadni, hogy a miniszteri kabinetből folyamatosan, több hónapja kritizálják őket és a jelenlegi válságot teljes egészében a francia áramszolgáltatóra hárítják. Ez a vita kormányzat és a szolgáltató között vezetett az Emmanuel Macron és az EDF vezérigazgatója, Jean-Bernard Lévy közötti hosszú ideje tartó konfliktushoz. Macron az erőművek üzemeltetőjének (EDF) üzemeltetési felelősségére hivatkozik, az üzemeltető pedig a kormányzatot hibáztatja, amely szerinte stratégiai hibákat követett el az elmúlt évtizedben. „Tíz évvel ezelőtt, ha az iparágnak lehetősége lett volna a fejlesztésre, akkor most sokkal nagyobb humánerőforrás állna rendelkezésre, amit a jelenlegi vészhelyzeti időszakban is mozgósítani tudtunk volna.” – mondta az EDF vezérigazgatója legutóbbi parlamenti meghallgatásán.
AZ ELMARADT FEJLESZTÉSEK MIATT AZONBAN NINCS AZ ÁGAZATBAN TOVÁBBI MOZGÁSTÉR, KÜLÖNÖSEN AZOKON A TERÜLETEKEN, AMELYEK A LEGNAGYOBB SZAKÉRTELMET IGÉNYELNÉK.
Bár Macron a baloldali és zöld lobbi erőteljes nyomására még tavaly is az atomenergia gyors kivezetése mellett harcolt, de az idei válság hatására Macron álláspontja megváltozott és ismét elkötelezte magát az atomenergia mellett. Macron egyre népszerűtlenebb – ebben nyilvánvalóan közrejátszik, hogy rossz döntéseket hoz (kampány az atomenergia ellen), majd utána úgy tesz, mintha nem ő lett volna az atom elleni harc vezetője és (természetesen indokoltan) az atom mellett beszél.
A legfrissebb hírek itt!
A francia villamosenergia mixben Macron most az atomenergia részarány 50%-ra való csökkentésének 2025-re tervezett időpontját 2035-re halasztotta.
De más politikusok is hoztak katasztrofális döntéseket az atomenergiával kapcsolatban. A bukott szocialista köztársasági elnök François Hollande, aki a zöldek választási támogatásáért cserébe nemcsak, hogy az egyik legnagyobb francia atomerőmű bezárása mellett döntött (Fessenheim), hanem, szintén a zöldpárt nyomására, lényegében szabotálta az EDF-nek azt a tervét, hogy megfelelő karbantartásokkal a francia atomerőművek 40 éves élettartamát felemeljék 50-re. 3 évig tartott, amíg ezt a javaslatot a zöldek támogatásával hatalomra jutott szocialista Hollande-kormány érdemben elbírálta, és ahogy mostanra kiderült, a karbantartási munkák a mai napig nem fejeződtek be.
De a zöldek és a szocialisták támogatására Emmanuel Macron-nak is szüksége volt. 2018-ban a zöldek és a szocialisták választási támogatásáért cserébe megerősítette, hogy bezárja a fessenheim-i atomerőművet, és ha ez még nem lett volna elég, a baloldal és a zöldpártok üdvrivalgása közepette bejelentette, hogy további 12 atomreaktort zár be 2025 és 2035 között! A bejelentést egyébként a francia áramszolgáltató hipotetikus áramszükségleti értékelésén alapult, amely, mint utólag kiderült, súlyos tévedés volt.
(A fessenheimi atomerőművet végül 2020. június 30-án zárták be végleg. Az emiatt kiesett elektromos áramot Franciaország Németországból vásárolt árammal kompenzálja, amelyet szénerőművekben állítanak elő. (Erről az elképesztő, Rejtő-könyvekre emlékeztető ügyről az Origo itt írt részletesen.)
Gondoljuk végig még egyszer: Franciaországban bezárnak egy atomerőművet, amely köztudottan az egyik legtisztább és leghatékonyabb ma ismert energiaforrás. Teszik mindezt a széndioxidkibocsátás csökkentésének ádáz harcosainak, a zöldpártoknak és ideológusaiknak a nyomására. Majd az atomerőmű bezárása miatt kiesett áramot német szénerőművekből termelt villamosenergiával pótolják vissza, amivel növelik a széndioxid kibocsátást és így a környezetszennyezést.
Amerikai hegesztők mentik meg a francia atomerőműveket?
A Le Figaro szerint ezek az okok is magyarázatul szolgálhatnak arra, hogy miért küzd súlyos problémákkal az EDF. A csoport a maga részéről nyilván a saját érdekeit védi, különösen amiatt, hogy a flamanville-i atomerőmű bővítésének elhúzódása miatt a politika is a halogatást választotta. (A flamanville-i új, legmodernebb, úgynevezett EPR típusú III. generációs erőművet (európai nyomottvizes reaktor) 2012-ben tervezték működésbe állítani, a mostani tervek szerint erre csak 2023-ban kerülhet sor, a tervezett 12.4 milliárd euró helyett 19.1 milliárd eurós költségvetéssel) Az EDF hosszú ideje szenved attól, hogy atomerőművei nem állnak rendelkezésre a szükséges mértékben és kapacitással.
A karbantartás miatti sorozatos leállások miatt a korábbi ökológiai átállásért felelős miniszter, Barbara Pompili felkérte az áramszolgáltatót, hogy végezzen külsős szakértők bevonásával ellenőrzést az ügyben, a jelentés összefoglalóját szeptember 13-án tették közzé. Ennek alapján elmondható, hogy annak, hogy egyes atomerőművek nem adnak elegendő áramot az is oka, hogy az egységek leállási időszaka meghosszabbodott, azaz az adott atomerőmű nem minden panele termel áramot az éppen folyamatban levő karbantartási munkálatok idején. A jelentés szerzői megjegyzik, hogy „bár számos külföldi áramszolgáltató élt már át nehéz időszakokat leállási ütemterv eltolódás miatt, a legtöbbjüknek sikerült a szolgáltatást ismét ellenőrzésük alá vonni, emiatt remélni lehet, hogy ez az EDF-nek is sikerülni fog. A jelentés egyértelműen kimondja, hogy növelni szükséges a termelékenységet, azaz több áramot kell előállítani.
AHOGY A LE FIGARO FOGALMAZ, A MÁS ORSZÁGOKKAL VALÓ ÖSSZEHASONLÍTÁS „KEGYETLENÜL” ÉRINTI A FRANCIA ÜZEMELTETŐT.
„Miközben ugyanis az EDF azzal büszkélkedhet, hogy egyetlen vállalatként a leghomogénebb és legnagyobb energiatermelő arzenállal rendelkezik, az EDF a legrosszabb „tanuló” a szolgáltatók között.” – teszi hozzá egy ágazati szakember. Franciaországban a hagyományos erőmű leállások átlagosan 70 és 119 nap között vannak. Ez több mint kétszer annyi idő, mint a világ többi részén.
A legfrissebb hírek itt!
Az Egyesült Államokban például csak harmincnapos munkabeszüntetések vannak, és néha még ennél is rövidebb leállásokkal operálnak, hogy így csökkentsék a kiesett időtartamot. Az ellenőrzési jelentés szerint különösen a francia „munkajogi környezet” miatt fordulhat elő az, hogy nemzetközi összehasonlításban a francia atomerőművek rendelkezésre állási ideje rövidebb és az egyes blokkok (karbantartás miatti) leállásának időtartama pedig hosszabb”. Ezek a késedelmek alapvetően felvetik azt a kérdést is, hogy vajon az alvállalkozók megfelelőek-e illetőleg, hogy mennyire nehéz hozzáértő és képzett munkaerőt találni.” – mondja Virginie Neumayer, az egyik legnagyobb francia szakszervezet (CGT) képviselője.
„Igazából senki sem felelős az erőművek mai állapotáért: az erőművek 40 évesek, elöregedtek és nagyobb figyelmet igényelnek” – jegyezte meg az EDF egyik mérnöke. Ezzel viszont nem ért egyet a Le Figaro-nak nyilatkozó atomenergiára szakosodott elemző, aki szerint „ha ez igaz lenne, akkor a (karbantartás miatti leállások okán) a világ összes atomerőművének rendelkezésre állása csökkenne, a helyzet pedig egyáltalán nem ez.”
Ez a csak az EDF-re jellemző karbantartási probléma a lehető legrosszabbkor következett be, ráadásul úgy, hogy számos előre jelezhető, és több rendkívüli esemény együttes kombinációja súlyosbítja a helyzetet. Előre jelezhető volt, hogy gondok lesznek az EDF 2021-2024 közötti nagy „generáljavítási” programjával, ugyanis már korábban is ismert volt, hogy a 2021 és 2024 közötti telek nagy gondot jelentenek majd. A „generáljavítási program” ennek ellenére öt hónapos vagy még ennél is hosszabb leállási intervallumot ütemezett be a 32, 40 évesnél idősebb reaktorra. Egész pontosan 2022- és 2024 között évente öt-öt reaktor generáljavítását tervezték. 2014-ben az EDF akkori vezetője (akit még abban az évben leváltottak) úgy nyilatkozott, hogy a nagy „generáljavítás” alatt „a reaktorok leállásának időtartama nem fogja meghaladni a jelenleg ismert időtartamot, mivel a munkák a nukleáris park karbantartásának keretében fogják elvégezni”.
ÉS AKKOR EHHEZ A KORSZERŰSÍTÉSI PROGRAMHOZ TOVÁBBI 50 MILLIÁRD EURÓS VESZTESÉG ADÓDOTT A KORONAVÍRUSJÁRVÁNY MIATT.
A „Le Figaro” fogalmazása szerint úgy tűnik azonban, hogy a nukleáris energia szektor „hosszú távú Covid-ban szenved”. A karbantartási műveletek miatti egy hónapos leállás 2020 tavaszán dominóhatást okozott a teljes karbantartási ütemtervben, aminek következtében a generáljavítás csak 2023-2024-ben fog befejeződni. Ebben a kontextusban érkezett meg a lehető legrosszabb hír tavaly decemberben: váratlan sorozathiba következett be az EDF legnagyobb kapacitású, legerősebb reaktoraiban. A jelenleg vizsgált 15 reaktor leállítását több hónappal meghosszabbították, közülük néhány nem lesz működőképes a télre. Mindezek összessége magyarázza tehát azt, hogy az EDF nukleáris energia termelése 2023-ban nagyon alacsony marad: 315 és 345 terawattóra (TWh) között lesz a 2018-as 393 TWh-val szemben – jelentette be a vállalat szeptember 13-án.
A legfrissebb hírek itt!
A Le Figaro értesülései szerint az EDF úgy akarja megoldani ezt a helyzetet, hogy az év végéig száz amerikai hegesztőmunkást hoz Franciaországba a Westinghouse-tól, miközben a francia kormány azon dolgozik, hogy megkönnyítse a munkások vízumainak megszerzését, zárja szarkasztikus megjegyzésével a Le Figaro. (Az amerikai Westinghouse Electric House a világ egyik legnagyobb atomerőművekre szakosodott óriás vállalata, reaktorokat gyárt és szállít, valamint a francia atomerőművekben használt fűtőelemek mintegy 40 %-át biztosítja, ideértve azok karbantartását is. 2014-ben mintegy 500 amerikai szakember dolgozott a francia atomerőművekben. A karbantartásban érintett erőművek reaktorait is az amerikai vállalat szállította. Érdekes, hogy a Westinghouse 2022 júniusában már az ukrán atomerőművek felében volt fő beszállító, további 9 atomerőmű építésében és mérnöki központ létrehozásában állapodtak meg az ukrán kormánnyal.)
origo
