forrás: hirado.hu
Abban mindenki egyetért, hogy az automatizáció miatt a jövőben minden bizonnyal gyökeresen átalakul a munkaerő-piac.
Hazánkban nemrégiben több kutatás is vizsgálta a kérdést, hogy hány állás lenne kiváltható automatizálással. Az ilyen munkalehetőségek számát körülbelül 500 ezerre teszik: ezek egyharmada az iparhoz, egyötöde pedig az irodai, adminisztrációs munkákhoz kapcsolódik.
Tehát a kutatók szerint a magyarországi foglalkoztatottak 12%-a lehet érintett, derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) felméréseiből. A jelentésekből az is látszik, hogy jelenleg két nagyobb probléma jelentkezett a magyar munkaerő-piacon: az egyik a munkaerőhiány, a másik az egyre nagyobb mértékű robotizáció.
A feldolgozóiparban tevékenykedő cégek 70%-a, míg a szolgáltató szektor 40%-a nevezte meg a munkaerőhiányt, mint a termelést korlátozó tényezőt. A kutatások szerint bizonyos munkahelyek megszűnése a növekvő automatizálásnak lesz köszönhető.
Robotok – egyre inkább
A két probléma látszólag pont ellentétes: talán éppen a robotok elterjedése jelenthet majd megoldást az ipari és szolgáltató szektorbeli munkaerőhiányra. Ha ez így is történik, még akkor is óriási feladat előtt áll majd az ország, hiszen jelenleg a magánszektor nem rendelkezik akkora beruházási erővel, hogy egy ilyen nagymértékű átalakulást finanszírozni tudjon, ezzel pótolva a munkaerőhiányt.
Az elmúlt év adatai és az IFR (International Federation of Robotics) előrejelzései azt mutatják, hogy a vállalatok mégis nagy potenciált látnak az ipari robotokban. 2016-ban 14%-al több ipari robotot üzemeltek be, mint 2015-ben.
Előrejelzések alapján 2017 és 2019 között évente átlagban 13%-al nő majd az értékesített ipari robotok száma. Ezt azt jelentené, hogy az egységek száma a 2015. év végén mért 1 631 600-ról, 2019-re 2 600 000-re fog növekedni.
A közép-kelet-európai régióban is a globálishoz hasonló, szignifikáns növekedést figyelhetünk meg. Az előrejelzések alapján 5 év alatt az ipari robotok száma majdnem megduplázódik, hiszen akár 36 ezer 113 egységről 68 ezer100 egységre is növekedhet.
Az automatizálásban leginkább érintett szektorok közé tartozik az autóipar, az elektronikai összeszerelő ipar, a fémipar, illetve a gyógyszeripar az IFR szerint. Az együttműködő robotok értékesítésében is extrém mértékű növekedés várható.
A Markets And Markets kutatása szerint az együttműködő robotok piaca a 2015-ben mért 110 millió dollár értékről 2022-re 3,3 milliárd dollárra duzzad.
Szakemberhiány
Az olyan iparágakban, ahol egy egyre nagyobb méreteket ölt az automatizálás, általános problémának tekinthető Magyarországon a szakképzett munkaerő hiánya. Ilyen például az autóipar.
Vajon erre a problémára megoldást jelenthet a robotok alkalmazása? A Universal Robots közép-kelet európai vezérigazgatója, Slavoj Musilek szerint a kérdésre nem lehet egyszerűen igennel, vagy nemmel válaszolni, annál sokkal összetettebb a helyzet.
Az egyik legnagyobb kihívás, amivel a vállalatok szembesülnek, a megfelelő szaktudással rendelkező emberek megtalálása. A szakemberhiány nagymértékben nehezíti a vállalatok életét, hiszen a piaci részesedések növeléséhez, új lehetőségek felkutatásához, a már meglévő, és a potenciális kereslet kielégítéséhez elengedhetetlen a megfelelő szaktudás birtoklása.
A szakemberhiány miatt viszont alig marad más lehetőség, mint az automatizálás.
„A robotok használatának előnyeit mindenképpen ki kell aknázni, hiszen kifejezetten alkalmasak monoton, ismétlődő feladatok elvégzésére, de a potenciális veszélyt rejtegető feladatkörökben is kihasználhatják a bennük rejlő lehetőségeket. Ezáltal növekedhet a termelékenység, állandósulhat a minőség, rugalmasabbá válhat a munkavégzés. Meg kell találni az egyensúlyt, engedni kell, hogy a gépek végezzék azokat a feladatokat, amikben azok a legjobbak, amit pedig az emberek hatékonyabban és jobban végeznek, azt pedig rájuk kell bízni. Ez az automatizálás legjobb útja” –említette Musilek.
Nem minden automatizálható
Sokan tartanak attól, hogy a jövőben minden feladatot robotok fognak végezni.
Arra, hogy ez mennyire helytálló, szintén nem volt könnyű választ adnia Slavoj Musileknek:
„Egy biztos, a robotok sosem tudják helyettesíteni az emberi kreativitást, érzékeket, intelligenciát, vagy a döntéshozatali képességeket. Ezeknek mindig jelentős szerepe lesz az ipari termelésben, így valószínűleg a teljes automatizáció sosem fog megvalósulni.”
Meg kell látni a lehetőséget a robotokban, hiszen nagymértékben megkönnyíthetik az emberek munkáját, felszabadítják őket olyan feladatok alól, amelyeket nehéz, fárasztó, vagy veszélyes elvégezni. Az együttműködő robotok, mint nevük is mutatja, nem a humán munkaerő leváltására jöttek létre, hanem az emberi feladat elvégzésének segítésére.
Elfogadáson alapuló együttműködés
Az emberek automatizációtól való félelme miatt feltételezhető, hogy munkahelyeiken is ellenségesen, bizalmatlanul állnak a robotokhoz. A Universal Robots szakértői véleménye szerint ez a szemlélet inkább a közgondolkodásra jellemző, az iparban nem jelenik meg.
Az ipari robotok megítélése a közgondolkodásban nem egyértelmű. A bizonytalanság legtöbbször abból adódik, hogy a kutatások és a cikkek a kérdésnek csak egyik oldalát vizsgálják részletesen, márpedig ez sokkal összetettebb ennél.
Az automatizálás megkönnyíti és átalakítja az emberek feladatait: nem veszi el a munkalehetőséget, hanem segíti a monoton vagy éppen veszélyes funkciók kiváltását.. Az embereknek olyan képességeket kell elsajátítani, amelyekre a robotok nem képesek, s ezek értékesebbé teszik őket a munkaerő-piacon is. Nehéz pontosan megfogalmazni, milyen képességekre lesz szükség a jövőben, de az biztos, hogy sokkal gyorsabban változnak majd a munkaerővel szembeni elvárások, ezért az emberek tudását is rugalmasabbá kell tenni.
