A gépen kormánytagok is voltak. A kutatás során eltűnt három mentőosztagos is.
A jármű Irán észak-nyugati körzetében tűnt el a radarról, az iráni hivatalos források szerint. A több forrású híradásokban egyelőre még csak utalás sincs arra, hogy géphiba, időjárási anomália vagy szabotázs történt-e.
Közben ezrek imádkoznak az elnök megmeneküléséért.
Amit eddig tudunk: a gépen Hossein Amir Abdullahian iráni külügyminiszter is utazott.
Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott Ali Khamenei ajatollah, vallási vezető irodájában, de továbbiakat nem közöltek. A hatóságok előre közölték, hogy biztonsági okokból egyes információkat vissza fognak tartani.
A jelentések „kemény ütközésről” illetve kényszerleszállásról szólnak. A konvoj másik két helikoptere sértetlenül leszállt.
Az IRNA állami hírügynökség közölt felvételeket az X-en a mentőalakulatokról, melyeket drónok is segítenek. A kutatást nehezíti, hogy a körzetben alig 5 méter a látótávolság, és kemény eső is zuhog.
Az IRNA hírügynökség jelentése szerint 16 mentőcsoportot küldtek a helyszínre. Az elnök helikoptere Pir Dawood körzetben tűnt el, egy nehezen járható erdőkkel borított térségben. Az Iráni Vörös Félhold vezetője a Fars hírügynökségnek azt mondta, hogy jelenleg 40 katasztrófaelhárítási csoport keresi Raiszi helikopterét.
Az elnök Azerbajdzsánból tartott hazafelé
Raiszi tegnap Bakuban tárgyalt Ilham Alijev azeri elnökkel.
A két elnök az egynapos északnyugat-iráni látogatása során hivatalosan is megnyitotta a Qiz Qalasi gátat, amely a régió legnagyobb és legjelentősebb határvízi projektje, és évente 2 milliárd köbméter vizet szabályoz.
A projekttől azt várják, hogy fellendíti a gazdasági és mezőgazdasági fejlődést a régióban, előmozdítja a turizmust, és biztosítja Irán vízjogait a határ menti forrásokból, ami évtizedes vita tárgya.
A két kormányzat viszonya hagyományosan rossz, mivel Teherán belső ellenségként kezeli az Iránban élő 13 milliós azeri kisebbséget, melyet rendre a terrorizmus támogatásával és Izrael-barátsággal vádol.
Jegyzet
Raiszi esetleges halála nem változtatná meg Irán politikai menetrendjét, de megzavarná az utódlási politikát, mivel az elnök számít Khamenei legesélyesebb utódjának, mint a bürokratikus tapasztalatai alapján legképzettebb személy. Ideológiailag ő áll a legközelebb Khameneihez, amióta az 1989-ben átvette a legfelsőbb papi posztot.
Az iráni alkotmány 131. cikke szerint az elnök halála vagy cselekvőképtelenné válása esetén az új választásokig az első alelnök, jelenleg Mohammad Mokhber lépne előre. Mokhber a hatalmas gazdasági konszern, az EIKO korábbi vezetője, aki szintén megbízható Khamenei hívőnek számít, de személyes politikai súlya az iráni társadalomban csekély.
A hírt folyamatosan frissítjük.