Bankkártyája ma már szinte mindenkinek van. Kicsi, lapos, kis helyen is elfér és biztonságos.
Ugyanakkor Magyarországon is vannak klónozott POS-terminálok, melyeknek segítségével megszerezhetik a kártyaadatokat, és ellophatják róla a pénzt. Mit tehet ilyenkor az ügyfél, megtagadhatja-e a bank a kártérítést?
Az egyik esetben például a pénzintézet észlelte a támadást az egyik ügyfele bankkártyáján keresztül. Ezért a bank azonnal letiltotta a kártyát, s telefonon értesítette erről az ügyfelét. Igen ám, de az ügyféllel azt is közölték, hogy az ellopott pénzére keresztet vethet, mert azt a bank nem fizeti vissza. Arról is tájékoztatták, hogy a támadás egy külföldi nagyvárosból érkezett – ahol egyébként a kártyabirtokos sosem járt –, s a bankkártya-klónozás egy budapesti benzinkúton történt. Helyesen cselekedett-e a bank?
Így szól a jogszabály
A bankkártyák tulajdonosa a pénzintézet, az ügyfél csak a plasztikkártya használója. Ugyanakkor a bank nem bújhat ki ilyen esetben a kártérítés elől, ugyanis a 2009. évi LXXXV. törvény 44. és 45. paragrafusa rendelkezik a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról. E szerint „a jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén a pénzforgalmi szolgáltató (a bank – a szerk.) haladéktalanul köteles megtéríteni a fizető fél részére a fizetési művelet összegét. Továbbá köteles a fizetési számla esetében a megterhelés előtti állapotot helyreállítani, és megtéríteni a fizető fél kárát.”
A jogszabály szerint a kártyabirtokos köteles haladéktalanul bejelenteni a kártyakibocsátó banknak, ha a plasztikját ellopták, elvesztette, vagy az akaratán kívül bármely módon kikerül ellenőrzése alól, a kártya használatához szükséges azonosító kód vagy más azonosító adat jogosulatlan személy tudomására jutott, illetve a bankszámláján jogosulatlan vagy jóvá nem hagyott műveletet végeztek.
A kártyakibocsátó banknak kötelessége, hogy biztosítson olyan távközlési lehetőséget, amelyen a fenti esetekben az ügyfél bármikor bejelentést tehet. Ám fontos tudni, hogy a bejelentést nem csak a kártyabirtokos teheti meg. És azt sem árt tudni, hogy jogosulatlan használatnak minősül az is, ha valaki a PIN-kódját akár hozzátartozóinak, barátainak elárulja.
Vannak kivételek
A jogszabály szerint a bejelentés megtételét megelőzően bekövetkezett, az elektronikus fizetési eszköz elvesztéséből, ellopásából, elrablásából vagy jogosulatlan használatából eredő kárt a kártya tulajdonosa (azaz a bank) viseli, maximum negyvenötezer forint értékben. Ez alól kivétel, ha a kár a kártyabirtokos (azaz az ügyfél) szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása miatt következett be, vagy azt csalárd módon eljárva okozta.
Ugyanakkor nem terheli felelősség a kártyatulajdonost abban az esetben, ha a kárt olyan személyre szabott eljárással – például hamisított bankkártyával – okozták, amely információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt. Továbbá, ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt személyes biztonsági elemek – például PIN-kód – nélkül használtak. Valamint abban az esetben sem, ha a pénzforgalmi szolgáltató a biztonságos bankkártya-használattal kapcsolatos kötelezettségének nem tett eleget.
A jogszabály kimondja az is, hogy a „bekövetkezett kár” alatt olyan, az ügyfél által jóvá nem hagyott fizetési műveleteket kell érteni, amelyek ellopott bankkártyával történtek, vagy a kártya jogosulatlan használatából származtak.
Feljelentést is kell tenni
Ha a bankkártya-forgalmon kimutatható egy gyanús fizetés – a korábban említett esetben a benzinkút –, vagy amikor ellopják a kártyáról a pénzt, akkor a szolgáltató működési helye szerint illetékes rendőrségen ismeretlen tettes ellen kell feljelentést tenni lopás gyanúja miatt. A konkrét szolgáltató(k) címét meg kell adni, így a klónozott terminálokra könnyebben csaphat le a rendőrség, megakadályozva, hogy még több ember bankszámláját megcsapolhassák az adatrablók.
Forrás: Hunyor Erna Szofia
